Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

211 semmiségi panasznak, hanem fölebbezésnek van helye. 1871. jun. 2. — 5916. semm. sz. h. (Curiai hat. 1871 : 18. szám, 415.). 2. Különböző tárgyakra nézve külön-külön keresettel folyamatba tett igényperek a ptr. 468. §. értelmében egy ós ugyanazon végzés által el nem dönthetők. Ha külön végzések nem hozatnak, az eljárás semmis. 1871. nov. 30. — 14161. semm. teljes tanácsülési hat. (Törv. Csarn. 1871: 99. szám, a semmitőszék döntvénykönyvéből és Curiai hat. 1872: 2. szám 465. és Themis 1872 : 1. szám). 3. A ptr. 468. §. második kikezdése szerint igényperekben az ügy érdeme végzés által döntendő el. Ekként pedig ezen végzés, mint perdöntő végzés az ítélet helyét pótolja, melyben szintén ellehet rendelni az eskü általi bizonyitást. 1871. okt. 14. — 13502. semm sz. h. (Curiai hat. 1872 : 6. szám, 478.). 4. Tulajdoni igénykeresetben együttesen más követelést is, p. o. kártérítési követelést összefoglalni nem lehet, annál kevésbé, mert az igénykereset különben is a ptr. 468. §. szerint végzéssel, a kártérítési kereset pedig a ptr. 264. §. értelmében ítélet által döntendő el. 1872. jan. 16. — 13. semm. sz. sz. (Törv. Csarn. 1872 : 28. szám). 472. §. Az igény hatálya. 1. Ha valamely hitelező részére ingók és ingatlanok együtt foglaltattak le és a külön lefoglalt ingóságokra az árverést felfüggesztő hatálylyal igény jelentetett be, ezen igénykereset az ingatlanok elárverezésének útjában nem állhat. Ily esetben az igazságszolgáltatás és a törvény czéljából összeférhetlen volna a ptr. 297. §. 19. pontját és a 358. §-t szószerinti értelemben alkalmazni. 1871. april 5. — 3112. teljes tanácsülési semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 30. szám, a semmitőszék döntvénykönyvé14*