Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

82 nem hozatott, semmiségi esetet nem képez, ha az illetőség különben itéletileg helyesen állapíttatott meg, 1871. aug. 30. — 8944. semm. sz. h. (Törv. Csarnok 1871 : 71. szám). 5. Ha alperes az alapper tárgyaláséinál a biróság illetősége ellen kifogást nem tett, újitott keresetlevelében az alapperbeli illetőséget többé meg nem támadhatja, még azon esetben sem, midőn az alapperben meg nem jelenés miatt hozatván az elmarasztaló Ítélet, az illetőségi kifogások elő sem adathattak. — Az ügy érdemének megvitatása után az illetőség elleni kifogásra többé visszatérni nem lehet. 1871. decz. 29. — 15574. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 12. szám és M. Themis 1872 : 10. szám 81. lap és Curiai hat. 1872 : 13. szám 493.). 6. A biróság vélt illetéktelensége miatt a ptr. 97. §.ban meghatározott helyen és időben kifogás nem emeltetvén, ennélfogva a ptr. 51. §. értelmében az illetékessé vált, — tekintve, miszerint a kérdéses ügyben a ptr. 8. és 55. §§. kivételes esetei fenn nem forognak. 1872. jan. 11. — 15274. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1872 : 17. szám). 98. §. Rendes eljárásban. 1. Midőn alperes törvényes időben illetőségi kifogást tesz, azonban be nem várva annak elintézését a perfelvételi határnapon nem csak megjelen, hanem az ugyanakkor kért halasztásba is belejegyezvén, az adott határidő hosszabbítás lefolyta után pedig elleniratát is beadván — ekképen az illetőségi kifogástól tényleg elállott : ily körülmények közt az illetőségi kifogások birói figyelembe nem vétethetnek s azok felett ptr. 98. §-ban megszabott eljárás el nem rendelhető. 1872. jan. 18. — 16193. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 18. szám).