Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

A Törvényszéki Csarnok pedig következőket irja róla : „Jelen becses munkánál csak annak jellemzésére, egy és más oldalróli hasznayehetőségének előtüntetésére szorítkozunk. És e tekintetben oly kellékeire találunk, melyek igen is ajánlatossá teszik, hogy szakközönségünk azt megszerezni él ne mulassza. Ilyen az különösen, Hogy a semmitöszék összes döntvényeit, melyek a mii megjelenéséig kiadattak, a jelenlegi perrendtartás felosztása és szövegezése szerint közzé teszi. Követi szorosan a perrend szakaszait és minden § alá odateszi azon döntvényeket, melyek azon § tartalmára vonatkoznak és melyek azt felvilágositják, vagy hézagait pótolják. Ebből könnyű belátni, mikép ezen gyűjtemény az ügyvédekre, birokra stb. nézve kiváló elönynyel bir, mert rendkívül könnyíti a tájékozást minden jogi kérdésnél s minden jogesetnél, a mi a törvénykezés terén előfordul. Tehát nem vonakodunk azt, mint valódi szükséget pótló müvet szakközönségünk figyelmébe ajánlani.44 Ezek után magam részéről csak azt teszem még hozzá, hogy ezen II. folyamban a forrás nem általában és az előszóban emlittetik, hanem a mi sokkal gyakorlatiabknak bizonyult: minden egyes határozat után zárjelek közt külön külön van felhozva oly czélból, hogy a kit a jogeset (a melyre különben a döntvény szövegezéséből is könnyen ráismerhetni) közelebbről és minden egyes részeiben érdekel, azt bővebben is megolvashassa. Végre tájékozásul azt is megérintendőnek vélem, hogy a hol talán valamely szakasz után két határozat egymással némileg ellentmondásban volna, ott azon határozat veendő irányadóul, mely későbbi időből származik, vagy illetőleg különösen teljes ülési megállapodásnak is jeleztetik. Kelt Pesten, 1873. Július 6-án. Herczegli Mihál, m. k. egyetemi ny. r. jogtanár.