Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

59 2. Midőn alperes védelmét az ügy érdemére nézve is előadta s a jogorvoslatok felhasználásában gátolva nem volt: az eljáró egyes biróság azon szabálytalan eljárása, mely szerint a szavatosság kérdését az ügy érdemével együtt döntötte el, — semmiségi esetet nem képez. 1871. nov. 3. — 12307. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871: 91. szám). 3. Az által, liogy az elsőbiróság a szavatosság kérdésében hozott határozatát végzés helyett itélet alakjában adta ki, panaszló nem volt elzárva attól, hogy az ellen semmiségi panaszszal éljen. A kir. tábla pedig szabálytalanságot el nem követett, midőn oly kérdésben, melyre nézve felébb vitel útján illetékesen csak a semmitőszék határozhat, az elsőbiróság határozatának felülvizsgálatába nem bocsátkozott, hanem a helytelenül alkalmazott fölebbezést hivatalból visszaütasitotta; — valamint az sem képezheti a semmiségi panasz tárgyát, hogy a kir. itélő tábla a ptr. 304. §-nak esetét fennforogni nem látván, az ügyiratoknak hivatalból leendő felterjesztését el nem rendelte. 1872 : február 27. — 1153. semm. sz. h. (Curiai hat. 1872 : 16. szám). III. FEJEZET. Képviselet. 84. §. • • Törvényes képviselet. 1. A mostoha anya nem levén természetes gyámja a kiskorú gyermeknek, ezt törvényszerűen nem képviselheti. A közgyám pedig a kiskorúaknak peres ügyekbeni képviseltetésére hivatva nincs. A kiskorúak képviseletében — a magán gyám idézendő meg, — ha ez mellőztetvén e hiba utólag sem pótoltatik, a kiskorúak törvényes képviselőjének mellőzésével hozott itélet megsemmisítendő. 1871.