Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

57 3. — 12367. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1871 : 91. szám). 2. A ptr. 76. §.-nak a és b pontja nem kapcsolatos, hánem egymástól külön álló oly intézkedésnek tekintendő, — miszerint arra, hogy alperes viszonkeresetet támaszthasson az a és b pontban emiitett feltételek együttes fennforgása nem szükséges, hanem elegendő, ha az a pontban emiitett foltét — ab pontban emiitett nélkül; és viszont, ha a b pontban emiitett az a pontban emiitett feltétel nélkül fenn forog; s egyszersmind viszonkeresetnek csak akkor van helye, ha a felperes által indított keresetre nézve illetékes biróság hatásköre az alperes által indítandó viszonkereset tárgyára is kiterjed. — A viszonkereset természete megengedi ugyan, hogy a nem illetékes bíró is illetékessé váljék az alperes által fölperes ellen emelt s a törvényes kivántatóságoknak megfelelő viszonkeresetre nézve, — de a Urának a 93. és 94. §§-ban körülirt törvényes hatáskörét meg nem változtathatja. 1871. nov. 24. — 13644. számú teljes tanácsülést semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1872 : 1. szám és Curiai hat. 1872 : 2. szám, 467.). 77. §. 1. Ha alperes elleniratában viszonker esettel él, fölperes pedig annak együttleges tárgyalása ellen kifogást nem tesz, sőt válaszában azon viszonkereset érdemébe is belebocsátkozik : ez esetben a bíróságnak a panasz tárgyává tett ítéletben a viszonkereset fölött is kell határozni. A biróság ezen együttleges határozathozatalt elmulasztván semmiséget követ el. 1871. augustus 23. — 9114. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871 : 76. szám és Themis 1871 : 40. szám, 461. lap).