Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

55 4. A ptr. 68. §. első kikezdésében a kereset kijavítását az ellenbeszéd beadása után általában helyt nem foghatónak jelenti ki, — e §. második kikezdése pedig csak két gyakrabban előforduló esetről rendelkezik különösen, de a meg nem engedhető kijavítás eseteit ki nem meriti. — Az ellenbeszéd beadása után meg nem engedhető a keresetlevél akkénti kijavítása, hogy pótlólag egy harmadik személy perbe idéztessék. Ily esetben nem érvényesíthető a ptk. 72. §.-nak a beavatkozásra vonatkozó szabálya. 1872. okt. 9. — 11427. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 88. szám). 69. §. A heveset visszavétele. 1. A fölpereseket közösen képviselő ügyvéd a keresetet minden megszoritás nélkül s így mindkét fölperesre kiterjedőleg vonván vissza, ennek következtében pedig a megindított per is jogévvényes végzéssel nem részben, hanem egészben megszüntethetvén, — az ebből kifolyólag egész általánosságban megalapított perköltségek viselésére szintén mindkét fölperes kötelezettnek tekintendő, — habár a marasztaló végzésben csak „felperesiről van is szó. 1871 : június 3. — 5939. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871 : 57. szám). 70. §. Perletétel. 1. Az alapperben fölkeres részére foganatosíttatott biztosítási intézkedés hatálya, az újitott perre ki nem terjed. Azért ha fölperes az alappert letette, a mi a per elvesztésével egy értelmű, vagy jogérvényes határozattal elútasíttatott, a per újítására való tekintet nélkül a megszűnt alapper folytán elrendelt zárlat bíróilag feloldandó. 1872. január 23. — 522. semm. sz. h. (Curiai hat. 1872: 10. szám, 481.)..