Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

48 lemben nincs helye eltérésnek a rendes illetőségtől a ptr. 53. §. a) pontja szerint. 1872. febr. 15. — 417. semm. sz. h. (Curiai hat. 1872 : 10. szám, 482.). 56. §. A birói személyek érdekeltségénél fogva. 1. A törvény nem tiltja, hogy azon egyén, ki előbb valamely ügyben mint biró eljárt, később ugyanazon ügyben annak további fokozatán — birói minőségének megszűntével — mint ügyvéd ne képviselhesse a feleket. Ez esetre a ptr. 57. §. c) pontja, mely csupán azt tiltja, hogy a volt képviselő ugyanazon perben biró ne lehessen, nem alkalmazható. Az eljáró biróság végzésének azon része tehát, mely által a fél szabad ügyvédválasztási jogában korlátoltatik s oly egyén, ki e törvény által a perbeli képviselettől eltiltva nincs, képviselői joga gyakorlatában gátoltatik, a ptr. 297. §. 1. pontja alapján megsemmisitendő. 1871. május 24. — 4893. sz. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1871 : 46. szám és Themis 1871 : 25. szám, 290. lap). 2. A per folyama alatt a tárgyalásnál együtt biráskodó esküdtre, mint tanúra történvén hivatkozás és ennek alapján érdekeltsége a ptr. 14. §. értelmében beállván, de e tekintetben azonnal kifogás is tétetvén, — ily esetben az esküdt a per elintézésében, illetőleg a tanú kihallgatást elrendelő végzés hozatalában már részt nem vehet, hanem az ügy tárgyalása újabb szabályszerűen megalakult biróság előtt folytatandó. 1871. május 11. — 4751. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1871 : 48. szám). 3. Tekintettel az 1871 : 31. tcz. 2. §-ra, melynél fogva a több tagból álló járásbíróságoknál az ügyvitel vezetése a kir. járásbirót illeti, s az aljárásbiró csak azon ügyekben járhat el, melyeket a járásbiró hozzá utal : a több birói tagból álló járásbíróságoknál is, ha oly per forog fenn, melyben maga a kir. járásbiró, mint főnök,