Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

42 5. A telekkönyvi kiigazítás rendes keresetlevéllel szorgalmaztatván, ily esetben nem az osztrák perrendtartásban előirt szóbeli, hanem új polgártörvénykezési rendtartásunk szerinti rendes Írásbeli eljárásnak van helye. 1872. május 8. — 4465. semm. sz. h. (M. Themis 1872 : 33. sz. 276. lap). 6. A bírói illetőség tekintetéből nem tesz különbséget, hogy a behajtandó követelés közvetlenül van-e bekeblezve, előjegyezve, — vagy valamely bekeblezett tételre vezetett íelülkeblezés, - felüljegyzés forog-e fenn. Utóbbi esetben is illetékes a személyes bíróságon kívül az is, melynek hatósága területén a követeléssel terhelt birtok fekszik. 1872. jul. 25. - 8362. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 66. szám). 45. §. Csődügyek. 1. A bukott jogosítva van a végrehajtást saját nevében kérelmezni, — habár a per csődtömege részéről indíttatott is, de csak az esetben, ha ezen pör folyama alatt az ellene nyitott csőd meg lett szüntetve. 1871. május 17. — 5116. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1871 : 48. szám). 2. Az átmeneti intézkedések XIX. czikkének végpontja és a XX. czikk szerint Erdélyben a csődperekbeni jogorvoslatokra nézve az osztr. csődrend 73., 91., 92. §.ban hivatolt osztr. perrend helyébe az 1868. évi perrend szabályai léptek. Tehát itt is a perorvoslatok beadási határideje az 1868-ki perrend szerint határoztatik meg. Az, hogy az adós ellen megindított egyezségi eljárás bíróilag nem lett megszüntetve, azt a csődtömeg elleni saját fölperessége alatti fölléphetési jogától meg nem foszthatta. 1871. aug. 30. - 9736. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 88. sz.). 3. A csőd alatt álló, mint meghatalmazott, mást nem képviselhet. 1871 : okt. 26. — 11521. semm. sz. h. (M. Themis 1871 : 4. szám).