Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

19 19. §. 1. Ingatlanok lefoglalása a végrehajtási végzés, illetőleg zálogjog bekeblezése által történvén, a telekkönyvi törvényszék, mint illetékes végrehajtó törvényszéknek ez iránybani teendője egyedül a bekeblezés elrendelésére, vagy a netalán fennforgó telekkönyvi akadályok tüzetes fölsorolása mellett a kérelem, vagy megkeresés megtagadására szoritkozhatik. Midőn teliát a törvényszék a fenti szabály ellenére a végrehajtási zálogjognak nem bekeblezését, hanem csak előjegyzését rendeli el, — holott ennek igazolása a végrehajtási eljárás folyamában nem is eszközölhető — a ptkr. 297. §. 1. pontjába ütköző semmiségi eset követtetik el. — A telekkönyvi hatóságnak a végrehajtás folyamában s a telekkönyvi rendtartás szem előtt tartásával s erre alapitva hozott határozatai ellen intézett semmiségi panaszok elbirálása a semmitőszék hatáskörébe tartozik. 1871. nov. 25.— 13636. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871: 98. szám és M. Themis 1871 : 7. szám 54. lap). 2. A szoros értelemben vett telekkönyvi ügyeket (telekrendt. II. rész) illető határozatok ellen közbevetett semmiségi panaszok — eltekintve attól, hogy önállólag, vagy felfolyamodványnyal együtt nyújtatnak-e be : további eljárás végett a kir. itélö táblához átteendők; a legfőbb itélöszéknek ily ügyekben hozott végérvényes határozatai elleni semmiségi panaszok pedig rendelvény Heg visszaútasitandók. 1871. november 30. — 13747. számú teljes tanácsülésben hozott semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1871 : 98. szám és M. Themis 1871 : 7. szám 54. lap és Curiai hat. 1872 : 6. szám 476.). 3. A polgári törvényszékek és a telekkönyvi hatóságok között fennállott különbség az 1871 : 31. tcz. 24. §-nál fogva megszűnt. A telekkönyvi hatóságok teendői a polgári biróságok s rendszerint a kir. törvényszékek hatás2*