Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

269 14. Azon jognak, melynek telekkönyvi bekeblezése valamely ítélet alapján kéretik, az Ítélet rendelkező részében határozottan megemlítve, s ezen ítélet jogerejüvé váltának igazolva kell lenni. Az ítélet indokolása birói határozat erejével nem bir, és birói figyelembe nem vehető. 1872. jan. 16. — 33. legfh. (Curiai hat. 1872 : 9. szám. XLVIL) 15. A tkv. 67. §. azon rendelkezése, hogy bekeblezés, vagy előjegyzés csak eredeti okirat alapján engedhető meg, — a sommás perben hozott Ítéletekre is alkalmazandó. Folyamodót el kell utasítani, ha a kérvényéhez csatolt ítélet: másolat, bár hiteles másolat, és nem az eljárt sommás bíróságnak az eredetit pótló hivatalos kiadmánya. 1872. jan. 7. — 80. legfh. (Curiai hat, 1872 : 9. szám. XLVIII.) 16. A kinek nevére a telekkönyvezés alkalmával az ingatlan mint tulajdonos nevére, lett bejegyezve : ily helyzetben mindaddig, míg a telekkönyvi állapot maga utján meg nem változtatik, a bejegyzett személy tekintendő tulajdonosul. Azon kérdés, hogy a telekkönyvezés a létezett tulajdon és birtoklási viszonynak megfelelőleg eszközöltetett-e ? a telekkönyvi birtokkiigazitási per útra tartozik. 1872. január 13. — 82. legfh. (Curiai hat. 1872 9. szám. VLI.) 17. Az aptk. 1236. §. szerint, — mely jelen esetben az átm. inték. XIX. czikkének 2. pontjában az ideigl. törv. szab. 1: 12. fejezetéből tovább is fentartott 156. §. értelmében zsinórmértékül veendő, — házastársak közötti vagyonközösség iránti jog, házassági szerződés alapján telekkönyvi bejegyzés tárgyát képezi. 1871. nov. 4 — 8195. legfh. (Curiai hat. 1872 : 12. szám. LIII.) 18. A szerződés megsemmisítése iránti per, ha az ingatlan vagyonra vonatkozik, — bár fölperes nem is volt szerződő fél, — telekkönyvi feljegyzés tárgyát képezi.