Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

206 ára egy közös kielégítési alapot képez, a dolog természetéből is önként foly, hogy a követelések rangsorozata, valamint a vételár felosztása is egy végzésben állapítandó meg. Ez már csak a használható és felsőbb bíróságilag is egyidejűleg megbírálandó jogorvoslatok tekintetében is szükségesnek mutatkozik. Habár a vételár részletekben fizettetik is, még akkor sem lehet mindenik lefizetett vételári részlet fölött külön felosztási tárgyalást tartani s külön tervezetet készíteni. Az ellenkező eset hivatalból észlelendő semmiséget képez. 1872. nov. 6. — semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 99. szám). 450. §. Vételár felosztási terv. 1. Kielégítési sorrendre vonatkozó elsőbbségi kérdésben az ügy érdemére nézve hozott végzés ellen fölebbezésnek s nem semmiségi panasznak van helye. 1871. jun. 2. — 5916. semm. sz. h. (Themis 1871 : 31. szám, 362. lap). 2. A telekkönyvi hatóságnak az ingatlanokra vezetett végrehajtás folytán az árfelosztás körül teljesített eljárását nem a tkv.-i rendelet, hanem a polgári perrendtartás szabályozza. A felsőbb bíróság az ügyet hivatalból észlelendő semmiség folytán a semmitőszékhez át nem teheti oly esetben, midőn az hozzá nem törvényes perorvoslat folytán jutott. 1872. okt. 8. — 12262. semm. sz. h. (Törv. Csarnok 1872 : 87. szám). 458. §. 1. A szerzetes rendnek ingatlan birtokra vonatkozó szerzési képessége a közárverésen történt vételnél a ptr. 458. §-ra és az ált. polg. törvénykönyv 356. §-ra való tekintettel sohasem hivatalból, hanem csak esetről esetre az érdekelt fél föllépése folytán vizsgálandó. (Ezen ügy Erdélyben a nagyszebeni törvényszék előtt merült