Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

184 zékbe. Az ilyen foglalási eljárás, miután a követelések mennyisége (tételenként és összegezve) s az adósok nevei kitüntetve nincsenek, a ptr. 365. §. c) és d) pontjaiban, úgy a 388. §-ban rendelt kellékeknek meg nem felel. 1871. april 15. — 3577. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871: 37. szám). 2. A végrehajtás az egyenes adós után alperesre szállott örökség erejéig levén elrendelve, kétséget nem szenved, hogy alperestől csakis akkora összeg vétethetik föl a fennforgó adósság törlesztésére, a mennyit az örökség teszen. Az által pedig, hogy alperesnek az örökség erejét túlhaladó ingóságai vétettek foglalás alá, —- miután azokból csak annyit lehet elárvereztetni, a mennyinek árával az örökség erejéhez képest a követelés födöztethetik, — tekintettel a ptr. 360. §. szabványára semmiségre alapul szolgáló jogsérelem el nem követtetik. 1872. okt. 16. — 12185. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 89. szám). 3. Azon körülmény, hogy a végrehajtást rendelő végzés a marasztalt fél távollétében nem lakása ajtajára szegeztetett, hanem tanúk jelenlétében leányának kézbesittetett; — valamint az, hogy a becsüsök tanúkép is használtattak, szabálytalanság ugyan; — de miután a kézbesítésnek főczélja az, hogy az illető fél kellő időben értesitést nyerhessen, ez pedig megtörtént s úgy alperes a jogorvoslat használatától el nem záratott, — semmiséget nem képez. 1871. jun. 3. — 5334. semm. sz. h. (Curiai hat. 1871 : 17. szám). 361. §. 1. Tekintve, hogy a ptr. 361. §-hoz képest a foglalás azon időtől kezdve, melyben foganatosíttatott, a lefoglalt tárgyakra nézve minden későbbi foglaltó ellen zálogjogot ad és a végrehajtót feljogositja arra, hogy a tárgyak elárverezését a ptr. VIII. czhn II. és III. fejezetében foglalt szabályok szerint eszközöltethesse; — tekintve továbbá, hogy a váltó végrehajtások tárgyában kibocsátott