Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

162 alkalmazva, ennek alapján a biztosításul lefoglalt ingóknak zár alóli feloldását jelenti ki, — megsemmitésre szolgáltat okot. 1871. jan. 18. — 247. sémin. sz. h. (Tö'rvénysz. Csarnok 1871 : 32. szám). 2. Midőn a zárlatot szenvedő részéről az eljáró bíróság azon végzése, melylyel az igazolási kereset megindítására kiszabott 30 napi határidő meghosszabbíttatott, semmiségi panaszszal kellő időben meg nem támadtatik : ily esetben a bíróság nem jár el szabálytalanul, midőn jogerőre emelkedett határozata után a zárlatot az ezt szenvedő fél egyszerű kérelmére meg nem szünteti. 1870. november 2. — 9920. semm. sz. h. (Curiai hat. 1871 : 11. szám, 380.). 336. §. Megszűnése. 1. A zárlat alá helyezett Jiagyaték iránt a végrendeleti örökösök által folytatott örökösödési perben az első, másod és harmadbiróság által egybehangzólag kimondatván, hogy a szóban levő örökség a végrendeleti örökösökre átruházandó s azoknak átadandó : ebből egyenesen következik, hogy azok kérelmére a zárlat a ptr. 287. s 345. §§. értelmében előleges tárgyalás nélkül is megszüntetendő — habár ezen körülményről a felső bíróság különösen nem intézkedett is. Ily esetekben a ptr. 332., 336. §§. nem alkalmazhatók. 1872. april 4. — 2476. semm. sz. h. (Törvény sz. Csarnok 1872 : 43. szám). 337. §. 1. A tékozlás miatti zárlati ügyeket a semmitőszék a polgári bíróságok hatósága alól elvonhatóknak nem találja. A ptr. 337. §. az ily zárlat elrendelésére nézve csak az előbbi törvények szerinti eljárást tartotta fenn s nem egyszersmint a kGzigazgatósági hatóságok illetőségét is. 1871. június 15. — 6489. semm. sz. h. (Törv. Csarnok