Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

159 j^ETEDIK jDziM. A biztosítási intézkedésekről. I. FEJEZET. Zárlat. 324. §. A zárlat esetei. 1. Midőn a lezároltatni kért tárgyak a panaszlott fél birtokába hivői eljárás útján (jogerejü ítélet és végrehajtás alapján) jutottak : azon törvényes vélelem érvényesül, hogy azok birtoklása jogos alapon ngugszik. E vélelem ellen a zárlatot kérő fél által felmutatott magán bizonyítványok figyelembe nem vétethetnek. Ily esetben, a kérdéses dolgoknak állítólagos jogtalan birtoklása, — a mi a ptr. 324. §. értelmében a zárlat engedélyezésének egyik melló'zhetlen előfeltételét képezi, — egyáltalán nincs igazolva. 1871. nov. 11. — 13078. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872: 3. szám). 2. Ha a zárlat nem a ptr. 324. §. alapján, hanem hagyatéki ügyben hivatalos beavatkozásért folyamodó felek kérelme folytán a ptr. 560. §. rendeletéhez képest lett elrendelve : a heveset leadására törvény engedte határidő nem a 335. §. szerint a zárlati végzés kézbesítésétől, hanem a perre utasító végzés kézbesitésétől számítandó, 1872. aug. 1. — 8299. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872: 81. szám). 325. §. Zárlati kérelem. 1. A ptr. 325. §. megengedi ugyan, hogy a zárlat a per megindítása előtt azon bíróság által is elrendeltessék, mely a zárlat tárgyára nézve illetékes; — a perrend