Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

110 PTÖDIK pziM. A birói határozatokról. I. FEJEZET. Végzések és Ítéletek. 245. §. A határozat alapja. 1. A kihallgatott tanúk meghitelesitésének mellőzésével hozott ítélet semmis. 1871. mart. 24. — 5497. semm. sz. h. (Themis 1871 : 27. szám, 315. lap). 2. A birói intések nem képezik perbeli birói határozat tárgyát. A szabálytalan birói intés ellen semmiségi panaszszót lehet élni. 1871. okt. 10. — 11699. semm. sz. h. (M. Themis 1871 : 2. szám, 14. lap). 246. §. Neme i. 1. A megintést, vagy felmondást tartalmazó kérvény fölött érdemileg határozni a biróság az ellenfél meghallgatása nélkül nincs jogositva. 1871. april 27. — 4055. semm. sz. h. (Themis 1871 : 22. szám, 258. lap). 2. A most hatályban levő perrend a korábbi magyar törvénykezési eljárásban megkülönböztetett csak pört leszállító, vagy az egész keresetet elütő kifogások közül egyedül a birói illetőség elleni, és az érdekeltség miatti kifogásokat tartotta fenn oly értelemben, hogy azok az ügy érdemétől elkülönítve előlegesen tárgyalandók s az ügy érdemére való kihatás nélkül közbenszóló leszállító ítélet által eldöntendők. Minden más kifogás az ügy érdemével együtt előterjesztendő és tárgyalandó s ptr. 246. §-hoz képest az