Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

104 230. §. Fő eskü. 1. A ptr. 228. §. szerint a főesküt megalapító ítéletben egyszersmind azon jogkövetkezmények is meghatározandók, melyeket az eskü le nem tétel von maga után; semmiség követtetik el, ha az eskü le nem tételével járó jogkövetkezmények az Ítéletben, világosan, érthetően és szabályszerűen ki nem jelöltetnek. 1871. aug. 16. — 8522. semm. sz. h. (Törv. Csarnok 1871 : 66. szám). 237. §. Becslő eskü. 1. A bíróilag megalapított becslő eskü szövege, miután letételétől nem valamely vitás ténykörülmény bebizonyítása függ, hanem az által egyedül felperesnek a már részére megítélt tárgy értéke iránti vélekedése nyer ünnepélyes kifejezést, — csak annyiban emelkedhetik jogérvényre, a mennyiben a becsösszeg áthághatlan legtöbbjét (maximum) határozza meg. Ellenben arra nézve, hogy az egyoldalú végérvényes becslésre bocsátott fél a bírói megállapítást ellenfele javára módosíthassa, — akadályul már azért sem szolgálhat, mivel törvény szerint az, a ki jogai felett szabadon rendelkezhetik, azokról egészben, vagy részben le is mondhat s mert ebből kifolyólag felperes követelését az ügy bármily állásában tetszése szerint leszállítani jogosítva van. A bíróilag megállapított és jogerőre emelkedett becslő eskü által bizonyitandó becsösszeg tehát az ellenfél előnyére az eskü letétele előtt leszállítható. 1871. június 22. — 7058. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871 : 52. szám és Curiai hat. 1871 : 19. szám, 421.). 239. §. Esküre való jelentkezés. 1. Az esküié tételi határnapnak bármely véletlen esemény (a lelki állapot zavarodottsága), vagy helytelen, de