Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

101 tűzni feltótlenül köteles. S nincs jogosítva a kihallgatás elrendelését a tanúk fölmerülhető dijjainak előlegezésétől, — melyek a ptr. 208. §-ként különben is csak a kihallgatás alkalmával határozandók meg, és a bizonyitó féltől beszedendők, — függővé tenni. 1872. január 10. — 16490. semm. sz. h. (Törv. Csarnok 1872 : 28. szám és M. Themis 1872 : 20. szám, 172. lap). V. FEJEZET. Birói szemle. 211. §. A szemle elrendelése. 1. Birói szemlét akár hivatalból, akár a felek kérelmére megrendelő végzés ellen külön semmiségi panasznak nincsen helye. 1871. febr. 19. — 471. semm. sz. h. (Themis 1871 : 20. szám, 234. lap és Törvénysz. Csarnok 1872 : 34. szám). 215. §. 1. A tanúkihallgatás és birói szemle megsemmitendő, ha a helyett, hogy az azt elrendelő végzés a feleknek kézbesíttetett volna, ezek a biróság által távoliétök idejére helyben lakó képviselő kijelölésére útasíttattak. 1871. aug. 29.— 9819. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 75. szám és Themis 1871 : 40. szám, 461. lap). 2. Azon körülmény, hogy a szemle teljesitésére határnapot kitüzo végzés nem az ügyvédnek, hanem magának a félnek kézbesittetett, — nem képez semmiségi esetet akkor, midőn a félnek — a végzés kézbesitésétől a szemle foganatosítás napjáig — elég ideje volt ügyvédét értesiteni. 1871. nov. — 12579. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 91. szám).