Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

90 Oly rendelkezés pedig, hogy sommás ügyekben a felek a megtörtént eskületételről külön végzés által értesíttessenek, a perrendtartásban nem foglaltatik. 1871. nov. 9. — 12429. semm. sz. h. (Tö'rv. Csarn. 1871 . 93. szám). 2. A ptr. 221. §. világos szavai szerint eskü általi bizonyitas csak végitélet által rendelhető el. Ha tehát a bíróság az eskü általi bizonyítást közbenszóló végzés által rendeli el s csak az eskü már megtörtént letétele után s arra alapítva hozza meg az ügy érdemében a végitéletet : eljárása a perrend szabályaival merőben ellenkezik s oly semmiségi esetet képez, mely a ptr. 304. §. szerint hivatalból is figyelembe veendő. 1872. mart. 13. — 1373. semm. sz. h. (Curiai hat. 1872 : 13. szám, 492.). 124. §. Egyezség, vagy ítélet. 1. Azon intézkedés, hogy a meg nem jelenés miatt hozott elmarasztaló ítéletet a bíróság nem kézbesítette, hanem kihirdette : szabálytalanság ugyan, de ha ez által azillető fél jogsérelmet nem szenvedett, semmiségi esetet nem képez. 1871. aug. 23. — 9340. (Törv. Csarn. 1871: 70. sz.). 2. Midőn alperesek többen vannak, még egyetemleges elmarasztalás esetében sem elég az Ítéletet csupán egyik alperes társsal közölni. Mert a pertársi viszony azon általános szabály alól, hogy az ítélet mindenik alperessel közlendő, kivételt nem alapit. E szerint pedig a többi alperesek azon kérelme, hogy a ptr. 124. §-hoz képest az első bírósági Ítélet velük is, kik a tárgyaláson jelen nem voltak, közöltessék, törvényen alapulván, ennek megtagadása által semmiség követtetik el. 1871. nov. 10. — 10734. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 92. szám). 3. Azon körülmény, hogy az eljáró bíróság a ptr. 124. §. szerint az ítéletet az eljárás berekesztése után azonnal a feleknek ki nem hirdette, szabálytalanság ugyan; — mivel azonban az Ítélet a feleknek írásban