Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

87 fokú bíróságot kereshet meg. Ilyennek pedig az c. f. tör­vényszék nem tekinthető akkor, midőn az eljáró biróság egyes biróság. Utasíttatik teliát az egyes bíróság, hogy a kérdéses eskü kivétele végett egy a törvényszék kerüle­tében létező egyes biróságot keressen meg. (1870 sept. 6-án 8246. sz. a. semm. sz. hat.) 241. §. A ptr. 239. és 241. §§-ainak azon rendeletét, hogy az eskü letételére határnap tűzendő ki, s arra az ellenfél megidézendő, t-ommás eljárásnál is követni kell; ellenkező esetben az illető eljárás semmis. (A semmítőszéknek 1869. évi september 21-én 1207. sz. a. hat.) Az eskületételére kitűzött határnapról az esküre je­lenkezőnek ellenfele mindig értesítendő, ellenkező eset­ben az eskü letétele érvénytelen. (1870. jan. 14-én 5132. sz. a. semm. sz. hat.) Nem forog fenn semmiségi eset akkor, midőn a meg­ítélt főeskü letételére határidőt, kitűző végzés az ellenfél értesítése végett az illető kézbesítési hatósághoz kellő idő­ben átküldetett: ez azonban az ellenfélnek időközben tör­tént, s e bíróságnál be sem jelentett lakváltoztatása miatt kellő időben még sem kézbesíttethetett. (1870. aug. 26-án 6747. sz. a. semm. sz. hat!) 242. §. A törvény az eskületétel módjára nézve a vallások között különbséget nem tesz. A biróság tehát akkor, mi­dőn a ptr. 242. §-ban idézett ügyviteli szabályok 181. §-tól eltérőleg a héber vallás szertartása sze­rint rendeli a főesküt letétetni, szabálytalanul jár el, s Íté­letének ebbeli intézkedése a ptr. 297. §. 1 pontja alapján megsemmítendő. (1870. június 14-én 5428. sz. a. semm. sz. hat.)

Next

/
Thumbnails
Contents