Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

76 A szolgabíró esküdttársával levén hivatva illetőségéhez tartozó ügyekben a bíráskodást gyakorolni, a sommás bíróság szabályszerűen alakítottnak nem tekinthető', ha a szolgabiró egyedül vett részt a határozat hozatalánál. (1870. jan. 12-én 3406. sz. a. semm. sz. hat.) III. FEJEZET. Rendes eljárás. 132. §. Megjelenés. A pertárnok nem köteles a hozzá posta útján beérkezett periratot elfogadni. (1870. aug. 12-én 6210. sz. a. semm. sz. hat.) A periratnak posta útjáni beküldése ki van zárva. Annak hivatalbóli visszautasítása ellen beadott semmiségi panasz elvettetik. (1869. decz. 15-én 2113. sz. a. semm. sz. hat.) Semmiségi ok nem foroghat fenn akkor, ha a kézbesítés körül előfordult késedelmek folytán alperesnek nem maradt ugyan meg a törvényben kiszabott időköz a megjelenési határnapig : ez azonban, tekintettel alperes lakhelyének a törvényszék székhelyéhezi távolságára, mégis elegendő volt arra, hogy védelméről gondoskodhassék. (1870. július 27-én 6663. sz. a. semm. sz. hat.) Ha alperes, daczára annak, hogy a perfelvételi határidő kitűzése tekintetében a- törvény szabályai nem lettek szorosan megtartva, elleniratát kellő időben beadja, s ennek folytán az ügy kimerítőleg tárgyaltatik és befejeztetik: ily esetben az első határidő szabályellenes rövidre szorítása alperesre nézve jogsérelmet nem okozván, a semmiségi panasznak tárgya nincs. (1871. január 19-én 75 sz. a. semm. sz. hat.)