Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

72 képez semmiségi okot. (1870. július 21-én G874. sz. alatti semm. sz. hat.) Mivel sommás eljárásnál alakszerű periratoknak helye nincsen : ez okból semmiségi esetet nem képez azon körülmény, hogy alperes viszonválasza a tárgyalási jegyzőkönyvbe beiktatva nincsen. (1871. jan. 19-én 13,980. sz. a. semm. sz. hat.) A ptr. 117. §-ban a sommás ügyekre nézve rendelt egyeztetési kisérletnek mellőzése — semmiségi okot nem képez. (1870. nov. 23-án 11,097. szám a. semm. sz. hat.; a semm. sz. döntvény-gyűjteményéből.) 118. §. A széksértési és nyelvváltsági esetek s így a birságolások is egymástól megktilönböztetendők. Megsemmítendő azon birói határozat, mely az ügyvédet perbeli nyilatkozatában használt, bár helytelen kitételeiért nyelvváltság helyett széksértési birságban marasztalta el. (1869. decz. 28-án 2865. sz. semm. sz. h.) 123. §. A polgári törvénykezési rendtartás 239. és 241-ik §§-nak azon rendeletét, hogy az eskületételre határnap tűzendő ki : sommás eljárásban is követni kell; ellenkező esetben az illető eljárás semmis. (1869. sept. 21-én 1207. sz. a. semm. sz. hat.) 124. §. Egyesség^ vagy ítélet. Azon körülmény, hogy sommás eljárásnál ennek befejezte után az ítélet nem azonnal hozatott és hirdettetett ki, hanem csak néhány nap múlva — habár szabályellenesen történt is, — oly lényeges hiánynak, mely a megtámadott Ítélet megsemmítésére alapul szolgálhatna,