Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

65 A bírói illetőség elleni kifogás sommás ügyeknél, ha még a tárgyalás kezdetén megtétetett, a tárgyalás nem folytatható mindaddig, míg az illetőség tárgyában határozat nem hozatik. Ennek mellőzésével maga az ügy érdemében hozott birói ítélet a 29 7. §. 1. pontja értelmében megsemmítendő. (1870. jan. 18-án 271. sz. a. semmítőszéki határozat.) 98. §. A rendos eljárásban. Ha a fél nem rendes kereset levelet, hanem csak egyszerű felszámítási kérvényt adott be, s ha a törvényszék is ezen kérvényre hozott végzésében nem perfelvételre, hanem egyszerűen csak az ellenfél meghallgatására tűzött határnapot : ily esetben a ptr. 98. §. alkalmazásba nem jöhet, hanem az ellenfél feljogosítva van a biróság illetéktelensége miatt kifogását a tárgyalásnál előadni. Semmiség nem követtetik el, ha a biróság a folyamodást elfogadja és csak az ellenfél meghallgatásakor tett kifogás folytán mondja ki illetéktelenségét. (1870. decz. 3-án 11,575 sz. a. semm. sz. hat.) 99. §. Perorvoslat a kifogás tárgyában. A törvénykezési rendtartás 298. §. c) pontja értelmében a sommás eljárás folyamában fölmerült semmiségi panasznak beadására nézve a 125. és 126. §§. szabályai alkalmazandók. Ezek szerint pedig, a ptr. 96., és 99. §§aiban kijelölt eseteken kivül, sommás per folyama alatt végitélet hozatala előtt külön jogorvoslatnak helye nincsen. (1869. november 12-én 2146. sz. alatti semmítőszéki határozat.) A. M. KIB, CURIA, HAT, 5