Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

56 A jász-kun kerületi statútum azon rendeletei, melyek a ptrendtartás szabályaival ellenkeznek, hatályon kivüliek. Az azok alapján a becsületsértési — 100 frt birság követelésére vonatkozó pereket a tanácshoz, mint törvényszékhez utasító végzés megsemmítendő. Jelenleg tehát a becsületsértési perek itt is az egyes bíróság elé tartoznak. (1870. nov. 18-án 11,713. sz. a. semm. sz. h.) Oly becsületsértési panaszok, melyek nem pénzbeli birság megvételére, hanem panaszlott megbüntetésére vannak irányozva, mint rendőri kihágások a ptrendtartás szabályai alá és a semmítőszék hatáskörébe nem tartoznak. (1870. decz. 9-én 11,176. sz a. semmítőszéki hat.) Ha a kereset kártérítés iránt indíttatott és öszszege a 300frtot meg nem haladja, sommás perútra tartozik. Azon körülmény, hogy ezen kártérítés terményben okozott károsodás folytán követeltetik, a kereset természetét meg nem változtatja. (1870. decz. 15-én 13,106. sz. a. semmítőszéki határozat.) Ha a kereset tárgya 300 frtnyi értéket meg nem halad, más részt pedig külön ügy birósághoz utasítva nincs, a szállítási szerződések is a sommás perútra tartoznak. Azon körülmény, hogy a kereset szerződés te 1j esités e végett indíttatott, az illetőség tekintetében mit sem váltóztathat. (1870. decz. 30-án 13,591. sz. a. semmitőszéki hat.) Ad b). A ptr. 93, §. b) pontja alapján a kereset csak azon esetben indítható meg sommás úton, ha a keresetlevélhez a sommás eljárás kikötését teljesen igazoló okirat mellékeltetett. (1870. máj. 31-én 4291. sz. alatti semm. sz. hat.) Teljesen igazoló okiratnak nem tekinthető az, mely a községi elöljárók által a község nevében, de kellő felhatalmazás nélkül állíttatott ki. (1870. május 19-én 4224. sz. a. semm. sz. hat.)