Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

43 egy keresetbe összefoglalni még akkor is lehet, midőn azok különböző természetű vagyonra, ingókra és ingatlanokra vonatkoznak. De ezen több rendbeli követelést birói illetőség tekintetéből egymástól elválasztani, s az egyikre nézve felperest a dologi bírósághoz utasítani, a másikra nézve pedig a személyi illetőséget megállapítani nem lehet. (1870. decz. 14-én 12,009. sz. a. semm. sz. határozat.) 67. §. Felperestársak. A végrehajtás több felperestárs részére megitélt követelés beszedése végett az egyik felperestárs kérelmére csak akkor rendelhető el ha ez kimutatja, miszerint erre a másik által is meghatalmaztatott, vagy annak jogaiba lépett. (1869. september 25-én 1490. sz. a. semm. sz. határozat.) 68. §. A kereset kijavítása. Ha a kereset hibás volta az ellenbeszéd előterjesztése előtt ki nem javíttatott, vagy, a mennyiben a hiba fölperesnek csak a tárgyalás alatt jővén tudomására, általa a per Ítélethozatal előtt le nem tétetett, hanem letárgyaltatván a pertárnok által a 142. §. szerint beterjesztetett : a törvényszéknek kötelessége az ekkép befejezett per érdemében Ítéletet hozni és nincs joga többé felperest utókereset beadására utasítani. (1870. május 31-én 3845. sz. a. semm. sz. hat.) Semmiségi panasznak nincs helye oly bírói végzés ellen, mely valamely hiányos beadvány kiigazítását és kellő felszerelését rendeli. (1869. nov. 25-én 2836. sz. a. semm. s"z. hat.)