Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

39 alatt alperes közel rokonát nőül vette. (1869. decz, 17-én 3525. sz. a. semm. sz. hat.) Azon biró, ki a fennforgó ügyben a ptr. 56. §. c) pontja szerint érdekelve van, megkeresés folytán sem lehet hivatva arra, hogy azon ügyre vonatkozólag bármely bírói cselekvényt teljesíthessen. (1869. decz. 28-án 3141. sz. a. semm. sz. hat.) A felebbviteli biróság érdekeltsége tekintetéből felhozott azon körülmény, hogy az ügyben eljárt egyes bírónak testvére a másodbirósági határozat hozatalban részt vett, a ptr. 56. s illetőleg 297. §. 4. pontja szerint semmiségi alapúi nem szolgálhat. (1870. márcz. 15-én 1762. sz. semm. sz. hat.) A bírói személy érdekeltsége, a ptr. 56. §. b) esete forog fenn, midőn a biró, illetőleg előadó, az egyik fél ügyvédével testvéri viszonyban áll. A fél ügyvéde az általa képviselt ügy által kétségtelenül érdekelve van. Az ily birói személyek itélethozatalnáli részvéte semmiségi alapul szolgál. (1869. okt. 30-án 2360.sz. a. semm. sz. hat.) A birói érdekeltség esetét képezi, ha a fél az illető bíróval peres viszonyban áll. A birói érdekeltség miatti kifogás esetében ugyanazon eljárás követendő, mely az illetékesség ellen emelt kifogásokra nézve a 97. és 98. §§-ban elő van irva, s a további hivatalos intézkedésig a kereset tárgyalását felfüggeszti. (1869. sept. 13-án 1094. szám alatti semm. sz. hat.) 57. §. Biróküldés. A biróküldés jogát ő cs. kir. apóst. Felsége gyakorolja az igazságügyminiszter által. Ezt illeti tehát annak elhatározása, hogy a felhozandottakhoz képest a biróküldés szüksége fennforog-e, vagy nem. E kérdés megbirá-