Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

18 végrehajtást eszközölte. (1869. decz. 17-én 2929. sz. alatti semm. sz. hat.) Megsemmítendő azon birói végzés, mely szerint a közpolgári biróság bizonyos váltó kiadatása iránti ügyben, magát illetéktelennek nyilvánítja, és azt a váltótörvényszékhez utasítja. A váltó kiadatása és nem érvényessége iránti kérdés eldöntése a köztörvény s nem a váltótörvény szabályai alá tartozik. (1870. márcz. 31 én 2806. sz. a. semm. hat.) A czég megszűnte után a czég ellen intézett váltókeresetek alapján az egyes czégtársak magánvagyonára csak akkor ]ehet végrehajtást rendelni, ha az illető' czégtárs perbe idézve volt; következőleg a fizetési rendelvény is csak úgy emelkedne tik ellene jogerőre, a kifogások meg nem tétele miatt, ha az neki is 'szabályszerűen kézbesíttetett. (1870. april 6-án 2303. sz. a. semm. hat.) A váltó keresetlevélnek (Erdélyben) hivatalbóli viszszautasítását nem igazolja az, ha a váltó telepített levén, a telep helyéni megóvatolása ki nem mutattatott. Nem óvatolás esetében is az ellenfél meghallgatandó, tárgyalás tartandó a váltójogi kereset érvényessége felett. (1870. apr. 9-én 1754. sz. a. semm. sz. hat.) Mivel az 1869. apr. 8-án kelt miniszt. rendelet 74. §. értelmében, váltóügyre vonatkozó igényperben hozott végzések ellen csak a váltótörvény által ^megengedett perorvoslatokkal lehet élni : azért ily esetekben semmiségi panasznak és a semmítőszék intézkedésének helye nincsen. (1870. september 14-én 8711. szám a. semmítőszéki határozat.) Azon ügyekre nézve, melyek a váltótörvény II : 18. §-ban elő nem soroltatnak, a váltótörvényszék még akkor is illetéktelen, ha az biróságul lenne is kikötve. A ház eladásából származó alkusz díj iránti keresetek, szintén nem sorolhatók az idézett törvény 18. §-ában említett s