Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

165 i 440 §. A férjek feleségeik jogügyleteinek elintézésére csak kellő megbizás alapján képesítvék. Ily megbizás nélkül feleségeik irányában kötelező ígéretet nem tehetnek. Az árverés semmisnek tekintendő, ha a férj neje nevében árverezett, és attól megbizást elő nem mutatott. (1869. sept. 3-án 1254. sz. a. semm. sz. h.) 442. §. Perorvoslat. Az árverés foganatosítása körüli eljárás ellen intézett semmiségi panasz beadásának határideje ingatlanok árveréseinél is az árverési cselekmény befejeztétől számítandó. A tkvi hatóság nem köteles a kiküldöttnek az árverés körüli eljárásáról tett jelentésére végzést hozni, s azt a felekkel közölni. (1870. febr. 21-én 1376. sz. a. semm. sz. h.) Ingatlanokra intézett végrehajtásnál a 297. §. 18. és 19. p. alatti eseteit kivéve az árverés foganatosítása előtt alaki sérelmek miatt külön semmiségi panasznak helye nincs. (1869. jul. 1-én 80,81. sz. a.; továbbá 1869. jul.2. 106. sz. a. semm. sz. h.) Ingatlanokra vezetett végrehajtásnál az árverés elrendelése és megtartása körül elkövetett hibák miatt csak az árverés megtörténte után lehet semmiségi panaszszal élni. (1870. semmítőszéki teljes ülés elvi megállapodása.) Végrehajtást szenvedő hitelezője, mint peren kivül álló harmadik személy, a végrehajtási eljárást semmiségi panaszszal meg nem támadhatja. Az a végrehajtás által netalán sértett jogait az igény éselsőbbiégi keresettel érvényesítheti. (1869. dec. 14-én 3022. sz. a. semm. sz. h.) Ha az itélet által magát sértve érzett fél az ellen törvényes időben perorvoslattal nem élt, a végrehajtás