Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

153 az oly eljárás, mely ily esetben a végrehajtást a kijelölt adós vagyonára terjeszti ki. (1870. april 23-án 1630. sz. a. semm. hat.) Az engedményesnek a végrehajtási jog érvényesítésénél sem lehetnek több jogai, mint melyekkel az átengedő birt. Az engedményező végrehajtási jogáról az engedményezés előtt ünnepélyesen lemondván, azzal engedményes fel nem ruháztathatott, tehát nem is birhat. Az engedményező jogróli lemondását egyoldalúlag, helyes ok nélkül vissza nem vonhatja. (1869. okt. 6-án 3046. sz. a. legfőbb itélőszéki határozat.) "94. §. A marasztalt jél ingóságaira. Az adósnak bárhol található vagyona lefoglalható levén, az adós bankintézet által egy másik banknak leszámítolás végett átadott, s annál találtató vagyon az adós bank hitelezői részére szintén biztosítás tárgyául szolgálhat. (Ptr. 341. §.; 1870. febr. 17-én 204. sz. alatti semmítőszéki határozat.) 395. §. Kivételek a birói foglalás alól általában. A végrehajtási foglalás alóli kivételre nem szolgálhat alapúi a végrehajtást szenvedőnek azon nyilatkozata, hogy az illető ingóságok idegen tulajdont képeznek. (1869. sept. 28-án 1637. sz. a. semm. sz. hat.) A birói foglalás tárgyaúl nem szolgálható (395. §. c.) mindennapi használatra nélkülözhetlen ágyneműekre foganatosított végrehajtás megsemmítendő. (1870. márcz. 24-én 2621. sz. a. semm. sz, hat.) Semmiségi alapúi csak az szolgál, ha az iparosok legszükségesebb munkaeszközei vétetnek birói foglalás alá. Ilyenekül pedig a minták egy része, a bolti állvá-