Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)
331 s a biztosító fél érdekeit lényegesen sértő oly alaki sérelmet foglal magában, melynél fogva az eljárás ezen része, mint kielégítési végrehajtás jellegével biró, megsemmítendő. (1870. sept. 1-én 8572. sz. a. semm. sz. li.) A biztosításnak a marasztalt fél ingóságaira a ptr. 338. 340. §§. szerint helye van még akkor is midőn a mégitélt követelés alperes ingatlan vagyonára betábláztatott. Mert azon kérdés, hogy ez által felperes követelése eléggé van-e fedezve (a felek meghallgatása nélkül eldönthető nem levén) a biztosítási kérelem elintézésénél figyelembe nem vétethetik. (1870. decz. 3-án 11781. sz. a. semm. sz. h.) Biztosítási alapul a biztosítást szenvedő félnek valamely harmadik személynél, vagy közintézetnél letett pénz is szolgálhat. (1870. febr. 16-án 204. sz. a. semm. sz. h.) Ingatlanra is lehet biztosítást ezközölni — a zálogjog bekebelezése vagy előjegyzése, vagy a hol telekkönyv nincs, a követelés b e t á b 1 ázása által; csak hogy ezen biztosítás nem a polgári törvényrendtartás alapján kérendő s rendelő el, hanem a telekkönyvi renrendelet, illetőleg a betáblázásokra nézve fennálló külön szabályok alapján és értelmében (1870. jul. 7-én 5917. sz. a. semm. sz. h.) Az ingatlan haszonvételére és függő termésére zárlatnak, nem pedig biztosításnak van helye. (1870. nov. 3-án 8602. sz. a. semm. sz. h.) Ha a birósági végzésben a biztosítás az adósnak csak ingóságaira van elrendelve a foglalás a még le nem zárolt házbérre, mint ingatlannak tekintendő függő jövedelemre, kinem terjeszthető. (1871. jan. 26-án 13764. sz. a. semm. sz. h.) 9*