Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

128 fölmenti: ily esetben a kereset alapjául szolgáló kötelezvény nem tekintethetik oly teljes hitelű okiratnak, mely — a fölperesileg közbevetett felebbezés folyamában alperes ellen a biztosítás elrendelésére alapul szolgálhatna. Erre nézve, változást nem okozhat sem az, hogy a biztosításnak a ptr. 338. §-a által rendelt egyéb kellékei meg vannak; sem az. hogy az első bir. Ítélet még jogerejüvé nem vált. (1870. okt. 26-án 9939. sz. a. semm. sz. h.) A per alatt levő fekvő birtok használata és függő termése kéretvén biztosításul lefoglaltatni: erre nézve nem biztosításnak, hanem csak zárlatnak lehet helye (ptr. 324. §.). Az ily esetben helyt nem fogható biztosítást rendelő végzés tehát megsemmisítendő. (1870. nov. 5-én 8602.sz. a. semm. sz. h.) Ha fölperes az elsőbirósági itélet által keresetétől elmozdíttatván. alperes részére fizetendő perköltségekben lett elmarasztalva, a mennyiben ez ellen fölperes felebbezéssel élt: alperesnek ily itélet alapján a ptr. 338. §. értelmében joga van, a megítélt perköltségekre nézve biztosítást kérni. (1870. jul. 15-én 6630. sz. a. semm. sz. h.) Ha a váltótőke és kamatok biztosítva vannak is, fölperesnek joga van a megitélt perköltségekre nézve biztosítást kérni. (1870. mart. 5-én 1846. sz. a. semmítőszéki határozat). Feltétlenül marasztaló Ítéletnek tekintetik az is, mely által felperes keresetével elutasíttatott ugyan, de a perköltség s ügyvédi díj megfizetésében feltétlenül lett elmarasztalva. Ily elmarasztalás alapján a ptr. 338. §. második kikezdése értelmében a biztosításhoz a megitélt perköltség s munkadíj erejéig a nyertes félnek joga van, — habár felebbezés folytán a főügyben mégis váltózhatik az elsőbirósági határozat. (1870. jul. 15-én 6630. sz. a. semm. sz. h.) A feltétlenül marasztaló első bírósági itélet alapján