Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

106 §-a szerint felebbezésnek volna helye. (1870. jul. 15-én 1748. sz. a. semm. sz. h.) Az ügyvédi meghatalmazás megszüntetése iránti kérdés felett a bíróság végzés által határozhat. Ezen végzés nem tartozik azok közé, melyek ellen felebbezéssel lehet élni. (1870. mart. 8-án 1861. sz. a. semm. sz. h.) 295. §. i Azon panasz, hogy a tanúvallomások eltérŐleg lettek a jegyzőkönyvbe vezetve, és azok a tanúk előtt föl nem olvastattak, a ptr. 297. §. alá eső semmiségi esetet nem képez s a ptr. 108. s 296. §§. alapján az ott érintett módon orvosolható. (1869. decz. 15. 4343. sz. a. semm. sz. h.) A semmiségi panasz elvetendő, ha annak indokai a bizonyítékok érvényesítésére s igy az ügy érdemére vonatkoznak, Grama Petrú ügy, melyben tanúk általi bizonyítás czéloztatott s a tvszék által ehnellőztetett. (1870. jan. 12-én 4563. 4564. sz. a. semm. sz. h.) Semmiségi panasz tárgyát nem képezhetik: az aláirás valódisága ellen emelt kifogások, a tanúkihallgatás elmulasztásából , nem kért tanúzási költségek megitéléséből, örökösödés erején túli elmarasztalásból emelt sérelmek. Ily panaszok, mint az ügy érdemére tartozók, esak felebbezés utján felébbviteli bíróság által orvosolhatók. (1869. nov. 24-én 2826. sz. a. semm. sz. h.) A ptr. 295. §. szerint igényperekben két az ügy érdemére nézve egybehangzó végzés ellen további felebbezésnek helye nincs. Ez áll akkor is, midőn e felebbezés a másodbirósági végzésnek azon része ellen intéztetik, mely helybenhagyó volt. (1870. jul. 25-én 7210. sz. a. legfőbb itélőszéki határozat).