Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

K. — Beadványok. 62. §. 3. pontja szerint az illetéket nem a jogerősen megállapított, hanem az első izben kivetett egy évi általános kereseti adó összegének 10%-ában kell kiszabni, vagyis a jelen esetben az első fokoini kiivetett 2033 P kereseti adó alapján. Painasziiraitában panaszos megismétli fellebbezési érveit és kárkérelmét. A báróság a panaszt alapósnak találta, mert a kár. pénzügyigazgatóság a konkrét esetre vonatkozó jogszabályt tévesen értelmezte. Az illetékdij jegyzék 13. tétel IV. 1. pontjaiban az ipari bejelentésiek után megállapított beadványi illetékein felül az 1926. évi 163.000 P. M. sz. rendelet 56. §. d) pontja (helyesen : 62. §. 3. A) pont második bekezdése) értelmében, — amennyiben az iparüzlet terhére első izben kivetett egy évi általános kereseti adó, illetőleg társulati adó 10%-a az a—d) pontokban mgállapitott, bélyeggel lerovandó állandó összegű illetéket meghaladja,, — ugy illeték fejében a folyamodó tartozik ezen, általános kereseti adó 10%-át (helyesen: 10%-ának ezt a töhiMetét) is kiszabás utján pénzben megfizetni. Az „első izben" való kivetés kifejezés azonban nem az általános kereseti adónak technikailag első izben, vagyis elsőfokú hatóságii kivetését jelenti, hanem arra vonatkozik, hogy ezen illeték az állaim és az adózó között keletkezett ezen pénzügyi közigazgatási jogviszonyból kifolyólag fennálló és az állam által adózóival szemben első izben érvényesített kereseti adó alapján szaba.ssiék ki. Az általános kereseti adónak elsőfokú kivetése, mindaddig, amíg az erre vonatkozó pénzügyi közigazgatási határozat jogerőre nem emelkedik, adózóval szemben kereseti adójának végférvényes megálllaipitását nem képezi, mert hiszen' az adó jogossága és mérve ellen nemcsak feiebbezésnek, de a másodfokú határozattal szemben e bírósághoz panasznak is van helye. Éppen ezért az általános kereseti adó „kivetettnek" csak akkor tekinthető, amikor e határozatok anyagi jogerőssége vagy azért következett be, mert az alsóbb fokú pénzügyi közigazgatási hatóságok határozata ellen az összes jogorvoslatuk kimeritlettek, vagy pedig ilyenek hiányában a nem sérelmezett határozatok alakilag jogerőre emelkedtek. Nemcsak azért téves tehát a kir. pénzügyigjazgaitóságnak a panaszos által sérelmezett határozata, mivel a jogszabályok ilyen értelmezése fenn nem tartható következtetésekre vezetne, de azért is, mert teljesen bizonytalanná tenné magát az illetékkiszabási alapot is, miután az annak alajául szolgáló kereseti adónak a jogorvoslatok folytán történő minden változása jogszerűen maga után vonná az illetéknek megfelelő leszállítását, vagy felemelését is. 1816. sz. ejh. (1933). 71