Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

0. — Törlési engedélyiek. tolt kölcsönök visszafizetésére vonatkozóan kiállított kötelezvények és a nyújtott hitelkeret jelzálogjogi biztosítására kiállított okiratok között jogi tartalom szempontjából tesz, igaz az is, hogy az 1898. évi XXIII. tc. 47. §-ániak 2. d) pontjai csak „a tagok által a szövetkezettől felvett kölcsönről vagy előlegről kiállított kötelező okiratokra" biztosít illetékmentességet anélkül, hogy a jelzálogjog megalapításiára irányuló beleegyező nyilatkozatot kifejezetten is ide sorozná, minthogy azonban a „kötelező okiratok" — amelyeknek fogalma alá a keretbiztosítéki jelzálogjog megállapítására irányuló beleegyező nyilatkozat is tartozik — jogailaipítás szempontjából szélesebb terjedelműek az utóbb említett okiratnál, nyilvánvaló, hogy az a mentesség, amely a „kötelező okiratokra" van biztosítva, megilleti az ugyanabba a jogi fogalmi körbe tartozó, a jogalapítás szempontjából szűkebb terjedelmű okiratot is. Az Országois Központi Hitelszövetkezet tag intézetei részére az 1898. évi XXIII. tc. 47. §-álban a „kötelező okiratok"-ra biztositolt illetékmentesség az 5.100/931. M. E. sz. rendelet 36. §-ával csak az ott taxatíve felsorolt okiratok tekintetében lett megszüntetve, amennyiben kedvezményes illeték alá vonja az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy taginltézetei által nyújtott jelzálogos kölcsönökről a kölcsönt nyújtó intézet javára kiállított kötelezvényeket, tartozásátvállailási okiratokat, valamint az ilyen köjlesönöket biztosító jelzálogjogokról a követelés megszűnése folytán lemondó nyilatkozatokat (törlési engedélyeket). Minthogy pedig az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy tagintézetei javára kiállított keretbiztosítékli! jelzálogjog megalapításába beleegyező nyilatkozat nem kötelezvény, hanlem az 1898. évi XXIII. tc. 47. §-ának 2, d) pontjában említett „kötelező okirat" fogalma alá eső, a jogalapítás szempontjából szűkebb terjedelmű okirat, erre nézve az illetékmentességet, az 1898. évi XXIII. te. életbe lépte óta megszakítáis nélkül fennállónak kellett elismerni annál is inkább, mert az 5100/1931. M. E. sz. rendeletnek a biztosítéki okiratok illetéke tekintetében különlegesen intézkedő 35. §-ábnn nincs olyan rendelkezés, amely az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tajrljozó szövetkezeteknek törvényen alapuló illetékmentességét a biztosítéki okiratok tekiniolébcn korlátozná. 1802. sz. ejh. (1933). 92. t.-bez. A m. kir. közigazgatási bíróság 4. számú jogegységi megállapodásában kimondott az az elv, hogy a biztosítéki összeg erejéig bekebelezett zálogjog törlését megengedő nyilatkozat, ha benne 36