Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

O. — Közikereseti társaságok. jogi társasági alakulás létre nem jött és a szerződés kötésének oka a közös haszonbérleti jogviszony létesítése és ezzel kapcsolatban a szerződő felek jogviszonyainak szabályozása. Az alap-bérleti szerződés után pedig a bérlet szerződési illetékét lerótták. A biróság a panaszt állap tálamnak találta. A biróság sem találja döntőnek, hogy panaszosok az illetékkiszabás végett bemutatott szerződést maguk is társasági szerződésnek nevezik, mert iiietókjogilag is nem a szerződés felirata, haiiiöm annak tartalma a döntő. Lényeges azonban az, hogy a szerződós tartalma szerint a két szerződő fél az időtartam szerint két különböző, de egymást követő ugyanazon ingatlanra vonatkozó bérleti iszerződésük alapján, a bérlet együttes folytatására akiként szerződik, hogy ezen közös cél elérése végett vagyonbetétlel járulnak, ezt a vagyonbetétet egyesitik és a tagoknak vagyoni és egyéb jogviszonyait szabályozzák. A biróság rámutat, hogy történelmi kiailakulásábam illetékjogi rendszerünkben a társasági illeték lényegileg a kereskedelmi társulatok utáni illeték volt úgy, hogy az illeték tárgya a kereskedelmi társaság' szerződés. Ez mca ma is átüt az 1920. évi XXIV. ttikken is, mert az ezen iilelékjogi kérdést szabályozó szakaszok felirata a kereskedelmi társaságok, illetve alkalmi egyesülés megjelölését tünteti fel és Írásbeli szerződés nélkül is a kereskedelmi társaságok szerződési illetékkötelezettsége már a cégjegyzéssel beáll. Az 1920. évi XXIV. tc. 13. §-a azonban ezt a szük kört tartalmilag már áttörte, mert az első bekezdés illeték jogilag a társasági szerződésnek fogalmát a maga céljaira külön körülírja, a kereskedelmi és magánjogi körülírások és utalások helyett, az ily szerződések lényegi tartallmát maga határozza meg, egészben eltekintve attól, hogy kedvezményt nyújtó kivételesi intézkedésében a mezőgazdasági 'társaság olyan alakját ils szabályozza, amely nyilvánvalólag nem kereskedelmi társaság is lehet. Milnithogy jelen esetben az 1920. évi XXIV. tc. 13. §-ának első bekezdésében a társasági szerződés illeték alá vonhiatásának kellékei fennforognak, mert a két panaszos az illetékkiszabás alá vont szerződésben magát arra kötelezi, hogy közös célra, illetve előnyre együtt működnek és vagyonukat a szerződésben meghatározott keretek között ilyen cél elérése végett egyesítik, az illeték alá vonás jogos. 1814. sz. ejh. (1933). 38