Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

0. — Meghatalmazások. vonatkozásban álló jogügyié leket is kell érteni. Helyes tehát a bíróságnak ujabban folytatott törvénymagyarázati gyakorlaLa. amely szerint a ikereskedőneik: és iparüzőnek szolgálati szerződést tartalmazó levelét a feltételes illelékmentességiben nem részesítette s ezért a 05. számú jogegységi határozat fenntartása nem indokolt. De önként érlelődik, hogy ez. az állásfoglalás az 1929: XXVII. te. 6. §. (2) bekezdésében szabályozott illetékmentességet nem érinti. 190. sz. jogegységi (1933). Szegénységi jogon alapuló illetékmentesség a szegényjog megadása iránti kérelem előterjesztése előtt, de a szegénységi bizonyítvány kiadása után kiállított meghatalmazásra is kiterjed. A kir. pénzügyigazgjatóságinak az az álláspontja, hogy az ^letékmentesség csak a szegénységi jog megadása után kiállított meghatalmazásra terjed ki, ellenkezik az 1914:XLIII. tc. 75. §. negyedik bekezdésében foglalt azzal a rendelkezéssel, hogy a szegénységi jogon alapuló illetékmentesség a jog megadása iránti kérelem előterjesztésekor kezdődik. De tekintettel arra, hogy a biróii! eljárásban az eljárás céljára szolgáló meghatalmazást is és a szegénységi jog megkapásához szükséges szegénységi bizonyítványt is rendszerint a szegénységi jog iránti kérelem előterjesztése előtti időben szokták kiállítani: az emiitelt törvényhelynek a szegény fél illetékmentességiben való részesítése iránti céljának az felel meg, hogy az illetékmentességet kiterjesszük atrra a meghatalmazásra is, amelyet a szegény fél a szegénységi jog megadása iránti kérelem előterjesztése előtti, de a szegénységi bizonyitvány kelte utáni, vagy legalább azzal egy időben állított kii1, abban az esetben, ha a meghatalmazást a szegénységi jog megadása iránti kérelem előterjesztésekor, vgy az után mutatják be. Minthogy azonban a jelen esetben ez se forog fenn, mert a leletnek a panaszos által a fellebbezésben arra történt kit érjeszkedés után is, kétségbe nem vont adata szerint a leletezett meghatalmazás korábban kelt, mint a szegénységi bizonyitvány, azért a bizonyitvány illetékmentességére vonatkozó érvelés el nem fogadiható. A felemelt illeték kiszabása pedig nem a rosszhiszeműségnek!, hanem a illeték lerovása iránti kötelesség elmulasztásának a következménye, s így az arra vonatkozó panaszbeli kérelem teljesitésére sincs törvényes alap. 1817. sz. ejh. (1933). 29