Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

O. — Kereskedelmi könyvek. clso helyen álló 100. §-ában azt imaiidja ki: „A választás crvémytelen és az érvénytelenség megállapítását panasszal lehet kérni", miből nyilvánvaló, hogy „az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodás" a paniasszal veszi kezdetéi. S a törvény ugyancsak ebiben a fejazetibeni, nevezetesen annak 3. pontjaiban szabályozza aizt a kérdést is, hogy a panaszjog kikel illet (meg és mellyek a panasz alaki! kellékei. A panasz tehát minden kétséget kizárólag a nyolcadik fejezetben szabályozott eljárás keretébe tartozik, s ennélfogva kétségtelen az is, hogy a törvény 117. §. (2) bekezdésében miegadott mentesség a közérdekei szolgáló panaszra is kiterjed. A törvény 107. §-a szerint a panasznak lényeges kelléke, bog}' azt a panaszosok ,sajátkezüleg aláírják, vagy kézjegyükkel lássák el. Ennek folyományaként pedig a törvény mint lényeges kelléket előírja a^zt is, hogy a panaszosok aláírásának vagy kézjegyüknek a közsjógft elöljáróság (városi dalnáca, Budapesten a kerületi elöljáróság) vagy kir. járásbíróság, vagy kir. közjegyző által hitelesítve kell lennie. Minthogy pedig az előbb kifejtett okok szerint a panasz bélyegmemtes panasznak a törvény nyolcadik fejezetének 107. lesitése után sem lehelt aiz iílletlékdij jegyzék 54». tétele alapján az 1926. évi 163.600 P. M. sz. rendelet 29. §-ában a hitelesítésekre me/gá 11apitolt illetékeit követelni, mert a hitelesítés magának a bélyegmentes panasznak a törvény nyolcadik fejezetének 107. §-a (1) bekezdésében előirt lényeges alaki kelléke, a panasz iak szerves, attól el nem választható része, amely nélkül a törvény 109. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint vissza kell utasítani. A kir. pénzügyigazgatóság álláspontjának ezek szerint tartható alapja nincsen, miért is a kifejtett okokból a panasznak helyet adni és a panaszos terhére alaptalanul kiszabott illeték törlését elrendelni kellett. 1199. az. ejh. (1933). 58. L _ 1920:XXIV. tc. 5. §-hoz. Az eladott árúk átvételét elismerő úgynevezett bárcakönyvek, mint kereskedelmi könyvek esnek illeték alá. A most illctekeziett „bárca könyvek", panaszosnak a fellebbezésben foglalt előadása szerint arra szolgálnak, hogy azokban panaszos az általa eladott árukat bejegyzi s azoknak vevők részéről történt átvételét elismerteti. 25