Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

— része már kifizettetett-e, bár tagadhatatlan, hogy a fentiek helyességét támogathatja a birtokba adás, sőt a részié tűzetés ténye is. A legtöbb oly lüngaitlian adásvételénél is, aimellynél a többször nevezett kikötés fönifoaiog, az eladó az ingatlant a vételár kifizetése iclcltt iisimáribirtiokába (adja a vevőnek, legalább is !képLegesen (pl.: ha az ingatlan bérbe vagy haszonbérbe van adva, s most már a bérlő vagy haszonbérlő a vevő bérlőjévé vagy haszonbérlőjévé lesz). Már most ily esetben a veivő mily jogcímen birtokolja (és nem birlalja) az ingatlant ? Nem mondhatni, hogy bérlet, haszonkölcsön, vagy zálog óimén, vagy csak precarius módon. Csakis tulajdon címén bírja. Tulajdonjog óimén pedig csakis az birtokolhat, aki ha nem is telekkönyvi, hanem valóságos, jogos tulajdonos. Ily esetekben tehát még kétségtelenebb, hogy az adásvétel nem felfüggesztő feltétel mellett jött létre. Hát még ha a vevő a vételárnak talán nagyobb részét ki is fizette. Hogyan lehetne ekkor felfüggesztő feltételről beszélni ? De még az az e^et is meigtörtár.hetik, hogy a vevő az egész vételárat kifizette, és az eladó a bekebelezési engedély megadását egyszerűen megtagadja, vagy meg sem is adhatja azt, mert pl. : időközben meghalt. Mindezekből eléggé kétségtelen, hicjgy a többször nevezettt kikötés nem fel függesztő, hanem felbontó feltételnek minősítendő. Természetes azonban, hogy a bíróságnak ez az álláspontja csakis a kérdésnek pénzügyi jogi eldöntésére vonatkozik, a kérdésnek magánjogi szempontból való elbírálása nem tartozván ezen bíróság hatáskörébe. Minthogy pedig az 1920. évi XXXIV. te. 1. §-ámak 3. pontja crlelmébeim ingatlannak átszállása vagy átruházása ingatlan vágyóin átruházási illeték alá esik, tekintet nélkül arra is, hogy a telekkönyvben a változást bejegyezték-e vagy sem, és minthogy ugyanazon törvénycikk 101. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy : „a bomló feltétel mellett kötött vételeket úgy kell megilletékezni, mintha feltétlen adásvételi szerződések volnának" — és ugyanazon szakasz (3) bekezdése értelmében a bontó feltétel „bekövetkezése aiz illeték visszatérítésére vagy törlésére igényt nem ád" — ennélfogva : a jelen megállapodás értelmébem kellett határozni. 209. sz. jogegységi (1933). 113. §-hoz. A magyar királyi közigazgatási bíróságnak a 162. számú jogegységi megállapodásában kimondott azon határozata, hogy utcarendezés céljára városok (községek) által kisajátított ingatlanok után vagyonátruházási illeték jár, fenntartandó. Az 1881. évi XLI. tc. 1. §. 1—13. pontjában, továbbá a 2., 18