Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. Jogorvoslatok. heti, mert ily kifogás elbírálása a rendes bíróság- hatáskörébe nem tartozik. — Ezeket a kifogásokat pedig közigazgatási úton rendszerint a jogorvoslatok keretében lehet érvényesíteni. — Ezt pld. az 1881 :LX. tc. 19<). §. utolsó bekezdése a végrehajtási eljárásban ki is mondja azzal, hogy „az adók és illetékek összegére nézve az érdekeltek a fennálló szabályok szerint az illetékes pénzügyi hatóságnál kereshetnek orvoslást." — De ettől elteikintve abból az általános magánjogi elvből kiindulva, hogy a jelzálogos adós a jelzálogos hitelezővel szemben mindazokat a kifogásokat érvényesítheti, amelyeket a személyes adósok emelhetnének, a dologi kezesnek az illetek jogossága és helyessége (összeg-szerűsége) elleni jogorvoslati jogot annál is inkább biztosítani kell, mert nem férhet kétség hozzá, hogy olyan kifogásokat, amelyeket a személyesen fizetésre kötelezett a K. K. H. Ö. 19. §-a értelmében a befizetésig bármikor érvényesíthet, mint. pld. kétszeres kiszabás, számítási hiba kiigazítása stb.. amely kérdések tulajdonképpen szorosan véve szintén a jogosság és helyesség kérdésének keretébe tartoznak, a dologi kezes is érvényesíthet, épúgy mint magának a zálogjognak a törvényességére vonatkozó kifogásokat is. így kellett határozni annál is inkább, mert ellenkező esetben nehezen lehetne megtalálni a dologi kezes által érvényesíthető és nem érvényesíthető kifogások közötti helyes elválasztó vonalat. — Természetes azonban, hogy a dologi kezes jogorvoslattal csak attól az időponttól számított 90 napon belül élhet, amikor részére az 1920:XXXIV. tc. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 11. §-a értelmében a dologi kezesség érvényesítése céljából a fizetési meghagyást helyettesítő végzés kiadatott. 159. sz. jogegységi (1931). Midőn a féltől az illeték tévesen, avagy elnézésből követeltetik, ily esetben a felebbezésnek benyújtása határidőhöz kötve nincs. 183. sz. ejh (1899). Ind. lásd a T. illetékek, illetékszabályok 148. S-ánál! Midőn az örökös az örökhagyót terhelő illeték megfizetésének kötelezettsége alól azon a címen kéri magát felmentetni, mert ezért az illetékért nem felelős, ennek a kérelemnek érvényesítése nincs záros határidőhöz kötve. A kérdéses illetékek annak következtében, hogy panaszos a részére kézbesített fizetési meghagyások ellen a törvényben meghatározott felebbezési határidő alatt felebbezéssel nem élt, jogosság és mérv tekintetében jogerejűekké váltak ugyan, ez által azonban az a kérdés, hogy panaszló fél, mint néhai P. Gy. örököse a nevezett örökhagyó terhére előírt ezen illetékekórt és különösen azoknak felemelt részeiért, mennyiben felelős , eldöntve nem lévén, panaszló félnek az a kifogása és kérelme, hogy ezen illetékért ő 91