Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Vagyonátruházási jogügyletek bejelentése. dőbeli hagyatéka képezte. A szerződés ezen természetéből következik, hogy az nem a megkötésétől számított 8 nap alatt volt bejelentendő, hanem az illetékdíjjegyzék 81. tételének utolsó bekezdése értelmében a végrendeletekkel esik egy tekintet alá, tehát az átadás tárgyát képezett vagyon, mint hagyaték, 90 nap alatt lett volna Cs. L-nek bekövetkezett halálától számítva bejelentendő, de mivel ez csak a 97-ik napon történt, ennélfogva a 129. §. értelmében az illeték egynegyed részének megfelelő bírság jogosan terheli panaszlókat. 496. sz. ejh (1903). Midőn valamely ingatlan átruházására nézve a szóbeli megállapodás oly módon jött létre, hogy a szerződés közjegyző előtt írásban lesz megkötendő, a jogügyletnek illetékszabás végett való bejelentésére megszabott határidő nem a szóbeli megállapodástól, hanem a közjegyzői okirat kiállításától számítandó. A közjegyző előtt 1896 okt. 1-én létrejött és illetékkiszabás végett másnap bejelentett adásvétel után panaszlók a végleges illeték összegével egyenlő bírsággal azon az alapon rovattak meg, hogy az adásvételi jogügylet szóbelileg 1896 jan. 1-én jött létre; a jogügyletnek a bejelentése tehát a bejelentési határidő végnapját követő 90 napon túl történt. Minthogy azonban a tárgyiratokból csak az állapítható meg, hogy a felek az adásvétel iránt 1896 jan. havában jutottak ugyan szóbeli megállapodásra, de egyenesen azt is kikötötték, hogy a szerződóst közjegyző előtt írásban kell megkötni; ily körülmények között pedig a jogügylet a kikötött írásbeli szerződés megkötése előtt létrejöttnek nem tekinthető; az a körülmény pedig, hogy a vevők a vétel tárgyát képező ingatlan adóját 1896 jan. l-jétől vállalták magukra, nem a szerződésnek e napon való létrejöttét bizonyítja, hanem csak azt eredményezi, hogy a szerződés létrejötte előtti időre eső adó, mint mellékszolgáltatás, az illeték kiszabásánál tekintetbe jöhetett volna; minthogy ezek szerint a jogügylet bejelentése körül a vevők mulasztással jogszerűen nem vádolhatók, a panasznak helyt adni kellett. 94. sz. ejh (1898). Midőn a szerződő felek szóbelileg abban állapodnak meg, hogy a szerződés a vételár kifizetése után fog írásba foglaltatni, a jogügyletnek illetékszabás végett való bejelentésére szabott határidő a szerződés kiállításától számítandó. Elsőrendű panaszlót a terhére előírt bírság megfizetésének terhe alól felmenteni s annak törlését elrendelni kellett, mert a félnek meg nem cáfolt előadása szerint végleges szóbeli szerződés közte ós az eladó között létre nem jött, a felek írásbeli szerződésben állapodtak meg, úgy hogy az eladó csak a vételár lefizetése után nyilatkozott hajlandónak a telekkönyvi átíratásra alkalmas 6 81