Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Kezesség. teke u.táü járó illetéknek a belföldi ingatlanra eső részeért csak a belföldi ingatlan megszerzője felelős, mert az említett törvény 34. §-ának második bekezdésében levő utolsó mondatnak a második mondatától eltérő rendelkezése értelmében a cserélő feleket egyetemleges fizetési kötelezettség nem terheli, hanem mindegyikük az illetéknek csak felerészeért, vagyis csak az általa történt szerzéstől járó illetékért felelős. 1557. sz. ejh (1922). Az öröklési illeték elsősorban az örököst terheli és közös öröklés esetén is az örököstárs csak akkor tartozik egyetemleges felelősséggel, ha az illeték az elsősorban kötelezettől be nem hajtható. Igaz ugyan, hogy a panaszolt határozatban felhívott (1920: XXXIV. te 21. §.) törvényszakasz (3) bekezdése egyetemleges felelősséget állapít meg arra az esetre, ha két vagy több személy jut közösen valamely dolog birtokába, de emellett ugyanennek a törvényszakasznak (1) bekezdése azt is kimondja, hogy az öröklési és ezzel kapcsolatos ingatlan vagyonátruházási illeték fizetésére a szerző fél köteles. Ezt a két rendelkezést egybevetve és figyelemmel az öröklési illeték kiszabásának alapjára és kulcsának megállapítására vonatkozó, a törvény 85. és 87. §-aiban foglalt rendelkezésekre, ezeknek a rendelkezéseknek az értelme lényegileg egyezik az 1883:XLIV. tc. 95. §-ának azzal a rendelkezésével, amely szerint az adók ós illetékekre az egyetemlegesség csak akkor és annyiban érvényesíthető, amikor és amennyiben a tartozás az elsősorban kötelezettől be nem hajtható. 1660. sz. ejh (1929.) A kir. közjegyző, mint bírói megbízott, az általa tárgyalt hagyaték után járó örökösödési illeték bélyegjegyekben való lerovásának elmulasztásáért felelősségre nem vonható. A kir. közjegyzők az 1874:XXXV. tc. 172. §-a értelmében csakis az általuk kezelt ügyletekre nézve felelősek az illetéktörvények megtartásáért, minélfogva panaszos kir. közjegyző az általa tárgyalt hagyaték után járó örökösödési illeték bélyegjegyekben való lerovásának elmulasztásáért felelősségre annál kevésbé vonható, mivel a leletet maga panaszos mint bírói megbízott vétette fel. 391. sz. ejh (1902). Kezesség. (22. §.) A vagyonátruházási illetékeknél érvényesíthető kezesség szempontjából jogutódnak csak azt lehet tekinteni, aki az elhalt után tényleg örökölt is. A kiszabás szerint az illetékek az I. B. örökösei s köztük az I. A. terhére szabatott ki, — s az összesen 266 aranykorona illetékből 5* 67