Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Mentességek. foglaltatott arra az esetre, ha az alapítványt tevőnek és illetve férjének rokonságában a neveltetési alapítvány élvezetére alkalmas leány nem találtatnék, szükségképen következik, hogy a rokonságban található és az alapítványt tevő által a végrendeletben körülírt kellékkel biró leánynak nem létében az alapítvány élvezete idegenekre is háramolhatik. Ezt bizonyítja az előbb idézett rendelkezésnek az a kitétele, amely addig, míg megfelelő rokonok találtatnak, az alapítvány élvezetébe idegeneknek be nem jöhetósét mondja ki, miből a dolog ellentéteképen szükségképen következik, hogy e feltétel fenn nem forgása esetében az idegeneknek az alapítvány élvezetében tényleg helye lehet; és erre mutat reá különösen az az „is" szócska szintén, amely a rokongyermekeknek az alapítvány áldásaiban való részeltetésére körülírt „legszegényebb és legárvább" feltételnek meghatározásánál kétségtelenül céltudatosan használtatott és amelyből egyenesen az következik, hogy az alapítványt tevőnek lelki szemei előtt a rokongyermekeik ez alapítványban leendő részeltetésénél szintén ugyanazoknak a feltételeknek a megkívánása lebegett, amely feltótelekhez az alapítványban való részesedóst általában, — tehát mindenkire nézve —, azaz tehát az idegenekre nézve is, fűzni óhajtotta. E tényállással szemben a panaszolt határozatnak indítóokai annak változatlanul leendő fentartására elfogadható alapot nem nyújthatván, a rendelkező részben foglaltakhoz képest kellett határozni. 943. sz. ejh (1910). Lelencház részére tett hagyomány illetékmentességét nem érinti az, hogy a végrendelet szerint a lelencházba vagyonosabb osztálybeli lelencek is felvehetők. A lelencház részére tett alapítvány, mivel a lelencek felvétele, ápolása, nevelése és majdani oktatása kétségtelenül és természeténél fogva közjótékonysági és közoktatási célzatú ténykedés, az 1868:XXIII. tc. 21. §-a értelmében illetékmentes, amin nem változtat az a körülmény, hogy a végrendelet szavai szerint, ha «zegónysorsúak közül nem volna jelentkező, a vagyonosabb osztályból is titoktartás fentartása mellett is felvehetők lelencek, mert először is ezek csak esetleges, másodszor a lelenc fogalmából folyik, hogy a lelencgyermek mindig szegénysorsú, önmagával tehetetlen és ápolásra, eltartásra, felnevelésre és könyörületre rászoruló lény, még ha esetleg később kiderül is, hogy a vagyonosabb osztályból származik. E lelencházra tett hagyományt vagy alapítványt tehát mindenképen illetékmentesnek kellett megállapítani. 1554. sz. ejh (1922) és 1593. sz. ejh (1929). 44