Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Ingatlanok, ingók, jogok. adásvétel tárgyát s a vételárnak ezekre eső része kimutatható. Ezen törvényes rendelkezéshez képest az ingatlannal való szerves összeköttetése folytán az ingatlan alkotó részét nem képező s ennélfogva valósággal ingó dolgok vételétől 4.3% illeték mem követelhető akkor sem, ha azok a tulajdonos akarata folytán, valamely ingatlan használatához tartoznak. Minthogy a megilletékezett adásvevési szerződésben megállapított 1.600.000 K ellenszolgáltatásból ingatlanvételárra csak 584.441 K 52 f és ebből is a beterjesztett kimutatás szerint 219.547 K 38 f az ingatlannal beépítés folytán összeköttetésben nem álló ing-ókra esik, a 4.3% illeték csak 364.894 K 14 f, kikerekítve 364.900 K utám állapítható meg. — Nem jár a 4.3%-os illeték a szerződés 2. pontjában megjelölt épületek vételára után sem, mert azok a bemutatott szerződés szerint a várostól bérelt telken vannak s amennyiben a bérszerződéskor meg voltak, a társaság tulajdonába át nem mentek, amennyiben pedig újból építettek, azokra mint a telek alkotó részeire s ilykóp ing-atlanokra csak a bérbeadó illetve jogutóda szerezhet tulajdonjogot, míg a bérlő az általa idegen telekre emelt épületeknek alkatrészeit, amelyek a lebontás után ingók, viheti csupán el a bérlet tartama alatt. E szeíint az eladó társaság az átalakítás ós beépítés által ingatlanra nézve tulajdonjogot nem szerezvén, a midőn az épületeket jogutódának átengedte, nem valamely ingatlant, hanem csupán a beépített alkatrészekhez való jogát ruházhatta át. A panaszlónak az az előterjesztése azonban, hogy az ingatlan vételára után is csak III. fokozatú illeték szabassék meg, miután a jogelődje által a várossal kötött szerződés értelmében, amely ő reá ruháztatott át, az ingatlant a szerződés lejárata után a városnak átengedni tartozik, figyelembe nem vehető, mert a vételi illetékre az a körülmény, hogy a vevő a megvett ingatlant utóbb valamely szerződésnél fogva másra fogja átruházni, a törvény szerint befolyással nincs. Ezek szerint a panaszló által fizetendő illeték 1. 364.900 K ingatlan vételár után 4.3%jkal 15.690 K 70 f. 2. A várossal kötött szerződésből folyó jogok engedményezéseért megállapított 35.384 K 24 f után az illetékdíjjegyzék 32. tétele g) pontja alapján III. fokozat szerint 222 K 50 f. 3. 1,199.721 K 62 fillér ingó vételár után III. fokozat szerint 7.500 K, összesen 23.413 K 20 f. 362. sz. ejh (1901). Bérelt ingatlanon a bérlő által emelt olyan épületek átruházása után, amely épületeket az ingatlan tulajdonosa a bérlet lejárta után megválthat, ha pedig meg nem váltaná, a bérlő azokat csak lebontani és elhordani jogosult, ingatlan vagyonátruházási illeték nem követelhető. Panaszos rtg a vételi illeték jogosságát és helyességét támadja meg. — A kifogása az. hogy az átruházó „M. L. fiai" közkereseti társascégnek ingatlan vagyona egyáltalában nem volt,-ilyet tehát a 31