Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)
0. — Biztosítási illetékek. nak, segédtanítóknak, éneklőknek és karzenészeknek, valamint ezek özvegyeinek és árváinak jövőjéről való gondoskodás. Az e bíróság részéről elrendelt bizonyítási eljárás során panaszos részéről tett jelentés szerint, valamint a felterjesztő hatóságnak felvilágosító jelentésében foglalt ugyanily értelmű megállapodás szerint az intézetnek tagjai rendszerint tagjai az országos tanítói nyugdíjintézetnek is; minthogy azonban ennek az utóbbinak rendelkezései szerint a r. kath. kántortanítók nyugdíja igen csekély, a panaszos által képviselt intézet ennek némi pótlására kíván szolgálni. Kitűnik az alapszabályokból, hogy az intézet pénzalapját elsősorban az alapító ós más nemeslelkű jótevők ós pártfog-ók adományai, valamint ezeknek évi kamatjai szolgáltatják s ugyancsak kitűnik az is, hogy az intézet rendes tagjai által befizetett évi járulékok a lényegükben a nyugdíjpótlékként szereplő összegekkel arányban nem állanak; vagyis tehát ez utóbbiak fedezetét legnagyobb részben nem ezek a járulékok, hanem az alapítóknak jótevőknek ós pártfogóknak előbb hivatkozott adományai biztosítják. Ezt bizonyítja az alapszabályoknak az a rendelkezése, mely szerint a rendes évi tagdíj 6 frt s illetve 4 frt; a rendkívüli díjak pedig: a tanítói állás elnyerésekor 6 frt, házassági járulék fejében egyszersmindenkorra 6 frt ós minden élő kiskorú gyermek után egyszersmindenkorra 2 frt. Ezzel szemben a kiosztandó nyugdíjak mennyisége a folyamodók számától ós a pénztárnak állapotától függ, olyképen, hogy a legmagasabb évi nyugdíjösszeget a kiutalványozó bizottság fogja évről-évre megállapítani, mely meghatározott legnagyobb összegből a hat évig tagsági díjat fizető tagok 50%-ot, a hét évig fizető tagok 52%-ot és minden további év után még 2%-ot kapnak. Az özvegyek ugyané kulcs szerint, azonban a férjük nyugdíjának csak felében részesülnek. Végül az özvegy elhunyt férjétől származó minden gyermeke számára, ezek 16 évi korának elértéig, gyámpénzt kap és pedig 20%-át annak az összegnek, amely férjének nyugdíjképen jutott volna. Az elrendelt bizonyítási eljárás során beszerzett hivatalos adatok és a felterjesztő hatóságnak felvilágosító jelentésében foglalt megállapítások is igazolják, hogy az előbbiekben részletezett befizetéseik ellenében a legnagyobb évi nyugdíj-, illetve segélyösszeg 120—170 K között változott Végül az alapszabályok azt is igazolják, hogy a begyült járulékoknak és kamatoknak legalább egyhatod része az intézeti tőke növelésére fordítandó és hogy így a nyűg- és segélydíjak kifizetésére csak a fenmaradó összeg használható fel; valamint, hogy abban az esetben, ha az intézet, mint ilyen fenn nem állhatna: öt évi további kamatoztatás után az intézet vagyona kizárólag valamely iskolai vagy tanítói célra lesz felhasználandó. — Mindezekből a részletesen ismertetett rendelkezésekből megállapítható, hogy a panaszos által képviselt nyugdíj- ós segélyintézetnek a segélyzőpénztárakéval azonos jellege van, s minthogy az alapszabályok rendelkezéseiből 311
