Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Ingatlanok, ingók, .jogok. pontjára és illetve az 1887:XLV. tc. 19. §--ára fektetetten felhozott és e bíróság részéről is helyesnek elfogadott indító okokon felül azért sem, mert a tárgyiratokból és illetve az e bíróság részéről elrendelt bizonyítási eljárás során beszerzett iratokból kitetszik, hogy a panaszos ugyanattól a tulajdonostól ugyanegy napon kötött — bár kétrendbeli — szerződéssel, úgy a talajt, mint a rajta levő fatermést vette meg. Ily körülmények között, habár szerződő felek a szerződést formailag két külön okiratba foglalták is, nyilvánvaló, hogy a panaszos részéről a talajnak ós illetve a rajta levő faállománynak megszerzése együttesen céloztatott, de nyilvánvaló egyszersmind az is, hogy e jogügylet alapján panaszosra a tulajdonjognak átruházása oly időpontban történt, amikor a faállomány a talajtól elválasztva nem volt, hanem az lábon állván, az általános magánjogi elvek szerint az az ingatlannak része volt. Ez oknál fogva tehát panaszos tulajdonjog szerzése ingatlan dologra vonatkozott és így a bár formailag két okiratba foglalt jogügyletet egységesnek kellett tekinteni, minek következtében a faállományra esőnek feltüntetett vételár után is a 4.3% illetéknek követelésbe hozatala jogos és törvényes. 1074. sz. ejh (1912). Abban az esetben, midőn a haszonbérlő az alhaszonbérlőkre oly épületeket ruház át, melyeket ő emelt a haszonbérelt ingatlanon és amelyeket a haszonbérleti szerződés lejárta után, amennyiben azokat a tulajdonos át nem venné, csupán lebontani s az anyagot elvinni van jogosítva, a vételártól nem 4.3%-os átruházási, hanem III. fokozat szerinti illeték fizetendő. Az illeték alapjául szolgáló haszonbéri szerződés 16. pontja szerint a haszonbérlő az alhaszonbérlőkre azon épületeket ruházta át. amelyeket ő emelt a haszonbérelt ingatlanon s amelyeket ennélfogva a haszonbérleti szerződés lejárta után sem maga, sem az alhaszonbérlő meg nem tarthat, hanem amennyiben azt a tulajdonos vagy más bérlő át nem venné, csupán lebontani s anyagát elvinni van jogosítva. Az épületek, mint az ingatlannak, amelyre ópítvék, alkatrészei szintén ingatlanoknak tekintendők ugyan, de mint ingatlanoknak \ tulajdonjogát csak a föld tulajdonosa szerezheti meg, a haszonbérlő az általa idegen földre emelt épületeknek alkatrészeit, amelyek a lebontás után ingók, viheti csupán el. E szerint S. M. az épületre, mint a földdel összekötött ingatlanra nézve tulajdonjogot maga sem szerezhetett s így amidőn az épületeket átengedte a felebbező alhaszonbérlőknek, azokra nem valamely ingatlant, hanem csupán az épület alkatrészeihez való jogát ruházhatta át. Ennélfogva az ingatlanátruházások után járó illeték alkalmazása mellett kiszabott pótilletéknek törlését el kellett rendelni. 95. sz. ejh (1898). 28