Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Betéti, közkereseti és alkalmi társaságok. K után 4.3%-kai 7095 K. — 178.000 K után II. fok mellett — 557 K 50 f, — összesen 7652 K 50 f megfizetésére kötelezve, a további 827 K 50 f-nek törlését elrendelni kellett. 772. sz. ejh (1907). A közkereseti társaság egyik tagja részéről valamely ingatlan haszonélvezetének a közkereseti társaságra történt átruházása a vagyonátruházásokra megszabott illeték alá esik. A közjegyzői okiratba foglalt „társulata szerződés" tartalma szerint F. S. szeszgyár és gőzmalom üzletéhez társul vette J. J.-t, a társüzlethez a gőzmalom és szeszgyár telkét, az összes épületeket, gépeket és felszerelést ingyen átadta, azonkívül abba 16.982 frt 45 ki t fektetett, míg J. J. a közös üzlethez 11.274 frt 45 krral járult. E szerződés utáni illetéket a pénzügyigazgatóság a készpénzbeli 28.256 frt 90 kr befektetéstől II. fokozat szerint, az ingatlan 20.000 frtnyi értékétől 4.3%-kai, összesen 948 frt 75 krban állapította meg F. S. és J. J. terhére. A panaszban a nevezett cég előadja, hogy a szerződés 1. pontja szerint F. S. csupán használatra au'a át ingatlanát, 3. pontja szerint a társaság feloszlása után ahhoz J. J.-nak nincs igénye, a csatolt telekkönyvi kivonat szerint az ingatlamnajk jelenleg is tulajdonosa, sőt azt 20.000 frt tőke és 1000 frt költségbiztosíték erejéig a társulati szerződós létrejötte után megterhelte, továbbá, hogy az ingatlan betétet egyáltalán nem képez, mert a szerződós 1. c) alpontja szerint az üzleti haszonból való részesedés a készpénzbeli betét szerint állapíttatik meg és mert F. S. már meglevő üzletébe fogadta J. J.-t, s hogy mindezekhez képest az ingatlan után illeték egyáltalán nem, vagy legfölebb a díjjegyzék 95. tétel 3. pontja alapján szabható ki. 'novábbá sérelemként felhozza, hogy az ingatlant terhelő adósság az illeték kiszámításánál számba nem vétetett. Mindezek alapján az ingatlan átruházása után kiszabott illeték törlését, esetleg megállapításánál az ingatlan bekebelezett terheinek számításba vételét kéri. Tekintve, hogy az 1875:XXXVII. tc. 69. §-a szerint a közkereseti társaságiba adott elhasználhatlan és nem helyettesíthető dolgok akkor mennek át a társaság tulajdonába, ha bizonyos becsértékben hozatnak a társaságba, tekintve, hogy az illetékezés alapjául szolgáló szerződés szerint a gőzmalom és szeszgyár nem valamely becsértékben hozattak a társaságba, sőt a szerződés 3. pontja világosan kiköti, hogy a társaság megszűnésekor feloszlás tárgyát nem képezik: kétségtelen, hogy a jelzett ingatlan nem ruháztatott át a társaságra, s így annak értékétől az átruházási illeték helytelenül szabatott ki. Minthogy azonban a szerződés világos tartalma szerint F. S. a gőzmalom és szeszgyár telkét a rajta levő épületekkel, a gépekkel és mindennemű felszereléssel a társaság használatába bocsátotta, minthogy e szerint az ingatlan haszonélvezete a társaságra átszállott: az ingatlanok haszonélvezetének 296