Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Betéti, közkereseti és alkalmi társaságok. amelynek megvalósítására a szerződő felek közreműködni tartoznának, a nyereség és veszteség esélyei is a közkereseti társaság üzemvitelében s nem a H. Gy. és H. S. egymás közötti viszonyában következvén be. — Ha valaki vagyonát egy másik személynek valamely társaságban leendő hasznosítás végett rendelkezésére bocsátja, ez a ténykörülmény magában véve közöttük külön társasági viszonyt nem állapít meg. — Panaszosnak tehát csak a vagyonátruházás után járó s előbb részletezett illetékeket, összesen: 1.250 K-t tartoznak fizetni. 1519. sz. ejh (1921). A társasági szerződések után az illetékdíjjegyzék 89. tétel I. B) b) pontja alapján fizetendő illeték a szerződésben kikötött ingó vagyonbetétek tehermentes tiszta értékétől jár. Az illeték alá vont okiratban ügyfelek közkereseti társaságot alakítottak az atyjuktól megszerzett gyufagyári üzlet folytatására és ebből a célból az üzlethez egyik 170.000 K-val, a másik 173.000 K-val járult, úgy bogy az atyjuktól átvett gyufagyárral együtt, mely,külön 264.780 K értéket képviselt, „a társaság vagyonának bruttó értéke 607.780 K-ban állapíttatott meg", melyet a gyár teljes vételára terhelvén, a társaság tiszta vagyona épen a készpénzbeli betét értékének felelt meg. Nem vitás a feleik között az sem, hogy a gyár 264.780 K értékéből maga az ingatlan 165.000 K, az ingó pedig 99.780 K-nak felel meg. A kir. pénzügy igazgatóság az illetéket akkép helyesbítette, hogy 165.000 K ingatlan érték után 4.3%-os, a fennmaradó többi érték, vagyis 442.780 K után II. fokú illetéket állapított meg. Ügyfeleknek egyik kifogása az, hogy a társasági szerződésben említett ingatlanokat atyjuktól ők maguk szerezték meg. most is egyéni közös telekkönyvi tulajdonukat képezi, az ingatlanokat a szerzési okirat szerint el sem idegeníthetik, a társasági szerződés az ingatlanok tulajdoni állásán nem változtatott, azok tulajdonjoga a közkereseti társaságra mint cégre telekkönyvileg át nem íratott, arra nézve a szerződés nemcsak engedélyt nem ad, de rendelkezést sem tartalmaz, a 4.3%-os illeték tehát terhükre elő nem írható, mert az illetékdíjjegvzék 89. tételének I. pontjához tartozó 3. jegyzet szerint a 4.3%-os illeték csak az esetben követelhető, ha a társasági szerződós által valamely ingatlan dolog tulajdona, haszonélvezeti szolgalma ruháztatik át valamely társulatra. Ez a kifogás azonban alaptalan. Ugyanis: a szerződésnek már idézett alprendelkezése „a gyufagyárat a hozzátartozó ingatlanokkal együtt" egyenesen a társaság vagyonának jelenti ki; a közkereseti társaságnak éppen az a célja, hogy a gyufagyári üzletet közös nyereségre folytassák; a gyufagyár pedig ezekkel az ingatlanokkal van kapcsolatban; rendelkezik a szerződés még arról is, hogy az ingatlanok értékéből az évi mérlegben hány százalék írassék le értékcsökkenés címén; a szerződés 294