Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Számlák. Mosónők számlái illetékmentesek. Az oly személy áltaL aki nem kereskedő vagy iparos, kiállított számlák a.z illetékdíjjjegyzék 84. tétel B) 3. pontja szerint nem tárgyai az illetéknek. Ennélfogva a panaszló terhére az általa kiállított számláktól az illetékdíjjegyzék 84. tétele B) 2. pontja alapján nem törvényszerűen íratott elő az illeték, miután a kir. pénzügyigazgatóság által kétségbe nem vont állítása szerint a panaszló csak egyszerű mosónő s mint ilyen iparűzőmek nem tekinthető. 407. sz. ejh (1902). A község (város) tulajdonát képező villamosüzemluel szemben felmerült követelésről szóló s a községi (városi) pénztárnál benyújtott számla után az 1920:XXIV- te. 10. §. 4. pontjában megszabott nyugtatványi illeték, ha a villamosüzemnek külön pénztára nincsen és a számlakövetelést a községi (városi) pénztár fizeti ki, — nem követelhető. Az illetékdíjjegyzék 85. tétele 2. pontjánaik rendelkezései szerint a községek magánjogi vagyonuk szempontjából magánszemélyeknek tekintetnek és velük szemben ugyanazok az illetékszabályok alkalmazandók, amelyek a magánszemélyekre nézve fennállanak. — Ezekből a rendelkezésekből kiindulva, minthogy a községi üzemek és vállalatok a község magánjogi vagyonához tartoznak: nyilvánvaló, hogy az azok érdekében felmerült kereskedői és ipari követelésekről szóló számlák kiegyenlítése szempontjából is a községeket magánszemélyeknek kell tekinteni. — Az ilyen követelésekről szóló számlák után, ha ezeket kifizetés végett magánszemélynek mutatják be, a fennálló illetéktörvények és szabályok alapján nyugtatványi illeték követelhetésének helye nincs. — Nem követelhető tehát ez az illeték a község magánjogi vagyonára vonatkozóan kiállított számlák után még abban az esetben sem, ha az ilyen számlákat kifizetés végett a községi pénztárnál mutatják be, mert a dolog természeténél fogva ezeknek a számlaköveteléseknek kifizetése szempontjából a községi pénztárt közpénztárnak tekinteni nem lehet. — Támogatja ezt a felfogást az a körülmény, hogy abban az esetben, ha valamely községi üzemnek, vállalatnak külön pénztára van és a számlakövetelés kifizetése annak útján történik, a bíróság joggyakorlata szerint, a kifizetés végett ott bemutatott számlák után nyugtatványi illeték nem köv etelhető. — Nem eshetnek tehát kedvezőtlenebb elbánás alá azok a számlák, amelyeket csupán azért mutatnak be kifizetés végett a községi pénztárnál, mert magának a községi üzemnek, vállalatnak külön pénztára nincsen és azok nyugtatványi illeték alá vonása nem tebető fügővó attól az esetleges körülménytől, hogy a községi üzemnek, vállalatnak van-e vagy nincs külön pénztára. — Mindözeknél fogva kimondani kellett, hogy a szóban forigó esetben az 281