Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Vagyonátruházási illetékek nemei. abból az alapból indul ki, hogy a hitbizomány önálló jogi személy s minthogy a jogi személy és panaszos hitbizományi birtokos között vagyonátháramlás történt, a kincstárnak a eserejogügyletek után járó rendes illetékhez van jogos igénye. — Az előírt illeték alapját képező ez a felfogás azonban téves, mert magánjogunk szabályaiból kifolyólag a hitbizományt sem a hitbizományi birtokosból és a várományosok összességéből álló testületnek, sem ingó vagy ingatlan dolg-okból álló vagyonösszességnek, tehát jog-i személynek tekinteni nem lehet, sőt e szabályok még arra sem nyújtanak alapot, hogy azokból a régi úrbéri jogviszony maradványaikép még itt-ott előforduló esetekhez (cenzuális földek, taksásházak. stb.) hasonlóan az osztott tulajdon (főtulajdon, haszonvételi tulajdon) jog-intézménye megállapítható volna, úgy amint az az osztrák polgári törvénykönyv 629. §-ában elvileg ugyan kijelentve van, de amely elvi kijelentésnek megfelelő és a várományosok tulajdonjogát bizonyító intézkedést a többi szakaszokban találni itt sem lehet. Magánjogunk szabályaiból következtetve ugyanis a hitbizományi javak tulajdonosának csakis a mindenkor való hitbizományi birtokost lehet tekinteni, aki e tulajdonjogot öröklés útján szerzi meg, mint minden más örökös, azzal a különbséggel, hogy öröklésének alapja nem a törvény vagy végrendelet, hanem az alapítónak királyi jóváhagyást nyert rendelkezése. A hitbizomány birtokosa ezt a tulajdonjogot ugyancsak a régi törvényekben, szokásjog-ban, az 1868:LIV. tc. záró mondatával adott meghatalmazás alapján 1869 ápr. 7-én kibocsátott igazságügymíniszteri rendeletben és az alapító okmányban megállapított korlátozások mellett gyakorolhatja, ezek a korlátozások azonban a tulajdonjognak alapjellegét nem érintik, annak kizárólagosságát ép úgy nem szüntetik meg, amint nem szűnik meg a tulajdonjog osztatlan tulajdonjog lenni akkor sem, ha az az elidegenítés a terhelés tilalmával, utóöröklési joggal, stb. van korlátok közé szorítva. Ezzel szemben hazai jogunk szerint a várományosoknak joga a jogutódláshoz való esetleges igényben (virtuális jog) és abban merül ki, hogy a hitbizomány értékének megóvására való tekintettel, a hitbizomány ezidőszerint való tulajdonosa által kötött terhes jogügyletek jóváhagyása előtt a hitbizományi bíróság által meghallg-atandók, anélkül azonban, hogy az engedély meg-adása beleegyezésükhöz lenne kötve, úgyhogy addig, amíg esetleges igényük tényleg meg nem valósul, amíg az öröklés rendjében a sor reájuk nem kerül, a várományosok jogának nemcsak semmi olyan eleme nincsen, ami egy jogi személy létezését támogatná vagy a résztulajdonnak, tehát, a tulajdonjog lényegének megfelelne, de ezen jogukból a pozitív tartalom is teljesen hiányzik. Végül a hitbizományi gondnok is csak az esetleges öröklésre való tekintettel igényjogosult várományosok érdekeinek megvédésére szükséges felügyelet gyakorlásának közege, de nem a hitbizomány21