Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Vagyonátruházási illetékek nemei. delkezése, amellyel szemben a jogosított halála esetére érvényesen nem is rendelkezhetik. Örökjogon tehát nem történik vagyonátszállás e tekintetben, s így öröklési illeték kiszabására sincs törvényes alap. — A panaszos személyes gyógyszerészeti jogosítvány birtokosa özvegyének, ezért a már előrebocsátottak szerint a gyógyszertár haszonélvezetének reászállása után illetékfizetési kötelezettsége ,nincs. így egyedül a 2500 P ingó vagyont lehet öröklési illeték szempontjából nála alapul venni, ezt pedig az elfogadott hagyatéki terhek összege meghaladja, tehát tiszta hagyaték nincs. 1686. sz. ejh (1930). Ha a hitbizományi birtokos magánvagyonát magára a hitbizományra átruházza, ezen átruházás után a rendes vagyonátruházási illeték fizetendő. Az illetókmegszabás tárgyát tárgyalási jegyzőkönyvre hozott törvényszéki végzés képezi, mely megengedi, hogy eddig gr. S. E. magántulajdonába tartozó ingatlan a gr. S. F. L. által alapított és ugyancsak panaszló gr. S. E. hitbizományi birtokában levő elsőszülöttségi (primo g-enitura) hitbizományi javak közé felvétessék, azon bérház építtessék, amiuek folytán elrendelte, hogy az ingatlan becsára és az építési költségek a hitbizományi tőkéből a hitbizományi leltárba felvétessenek. A becsár, mint vételár után megállapított 43% illeték törlését panaszló azért kéri, mert a hitbizomány nem képez ő tőle különböző jogi alanyt és így illeték alá eső vagyonszerzés esete sem foroghat fenn. Tekintettel arra, hogy a hitbizomány, mint javak összesége jogi személynek tekintendő és panaszló mint magánvagyonának tulajdonosa különböző jogalanyt képez az általa és a várományosok összesége által képviselt attól a jogalanytól, mely a hitbizományi javakra nézve a tulajdonosnak tekintendő; tekintettel arra, hogy a felett az ingatlan felett, mely eddig panaszlót tulajdonjoggal illette, ezután mint tulajdonos nem rendelkezhetik és így vagyonátháramlás esete forog fenn: a panaszt, mint alaptalaint, elutasítani kellett. 128. sz. ejh (1898). A jelenlegi gyakorlat ellenkező. L. a következő három jogesetet' Vagyonátruházási illeték nem követelhető az után a jogügylet után, amellyel hitbizományi vagyon birtokosa hitbizományi javakért ingatlant ad cserébe. A hitbizományi birtokost a hitbizományi javak olyan tulajdonosának kell tekinteni, mint azt az örököst, aki az örökölt vagyonra a tulajdonjogot utóöröklési korlátozással szerzi meg. — A magánjogunk szabályaiból következtetve ugyanis a hitbizományi javak tulajdonának csakis a mindenkor való hitbizományi birtokost lehet tekinteni, aki e tulajdonjogot öröklés útján szerzi meg, 18