Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)
O. — Egy okirat több jogügylet felett. hogy ugyanazon hitelező által ugyanazon adós részére ennek több különböző című követelés kifizetéséről kiállított nyugtán nem az egyes követelések összegéhez képest külön-külön, hanem a végösszeghez képest kell az illetéket leróni. — Az olyan törlési engedély tehát, amelyben a hitelező ugyanazon adósa ellen bekebelezett többrendbeli zálogjognak kitörlését engedi meg, nem tartalmaz több jogügyletet, ennélfogva az okirati illetéket is csak egyszer kell leróni. 112. sz. jogegységi. Ha a törlési engedéllyel bizonyos eshetőségre kikötött oly kötbérösszegnek törlése is engedélyeztetik, mely kötbér a törlendő tőkével ugyanegy kötvény alapján kebeleztetett be, ez esetben a törlési engedély illetékének megállapításánál a kötbér összege teljesen figyelmen kívül hagyandó. A nyugta ós törlési engedély szerint L. A. és társai elismerik, hogy az 1872 aug. 20-án létrejött adásvételi szerződés alapján őket megillető 14166 frt 67 krt és ennek 174 frt 72 krt tevő kamatait panaszlótól és társaitól felvették és megengedik, hogy a zálogjog tölése úgy ennek az összegnek, valamint 833 frt 33 kr kötbérnek és 15388 frt 88 kr esetleges felülfizetós erejéig bekebeleztessék. Miután ezután az okmány után az illeték akként szabatott ki, hogy a kifizetett tőke lejárt kamatai és az utóbb említett 15388 frt 88 kr együttes összege vétetett az illeték alapjául, panaszló kérése az. hogy ez utóbbi összeg, mint amely nem volt tényleges tartozás, a nyugta és törlési engedélytől járó illeték kiszabásánál tekinteten kívül hagyassék, mely kérésének indokolásául utal panaszló a már hivatkozott szerződésre. E szerint a 260.000 frtnyi vételárból 81533 frt 34 kr vevőnél maradt oly feltétellel, hogy ennek 6%-os kamatát ő a szerződésben felsorolt életjáradékosoknak fizeti ki s a mint az erre jogosítottak időnként elhalnak, az illető életjáradékának alapjául szolgáló tőke, mint vételárhátralék, az eladóknak kifizetendő. Ilyen s pedig az utolsó életjáradékra jogosult halála folytán felszabadult vételárhátralóki tőke az illeték alá vont okiratban nyugtatott tőkeösszeg. Továbbá az a szerződés VI. pontjában azt tartalmazza, hogy ha a vevő ama 81533 frt 34 kr vételárhátraléknak életjáradékul lekötött 6% kamatai két egymás után következő részletét kifizetni elmulasztaná, akkor az eladók jogosítottak a 81533 frt 34 kr valóságos vételárhátralék helyett a vevőn azonnal 100000 frtot behajtani. A 81533 frt 34 krt így meghaladó 18466 frt 66 krnak 5/e része, azaz 15388 frt 88 kr, amely után az illeték kiszabatott, 5/e része után azért, mert a törlési engedélyt aláírók csak 5/e részben voltak jogosítottak. Ezekből kiderül, hogy az a 15388 frt 88 kr, melyre vonatkozólag a törlési engedély kiadatott, tulajdonkép bizonyos eshetőségre kikötött kötbér volt, mivel pedig az ennek biztosításául szolgáló zálogjog nem tartozási követelésre vonatkozott s 190
